én is Csikszeredán voltam 2 éve nyáron. és meg kell valljam, hogy sokszor kellett visszakérdeznem, mert nem értettem 1-2 szót. egy nagyon kedves házaspárnál voltunk elszállásolva. imádtam hallgatni, ahogy beszéltek. és meglátogattunk egy idős bácsit is, aki a második világháborúban harcolt. amikor meglátott minket elkezdett sírni. köszöntőül úgy lehúzott egy helyi pálinkát, hogy csak lestünk.. folyt a szájából a magyar. egyszerűen öröm volt hallgatni. a helyi polgármesterrel is jól összeismerkedtünk és elmentünk az Úz-völgyébe sátrazni a helyiekkel. Az illetőt egyszer káromkodni is hallottam, de nem az itt használt b@szd meg és a q.rva anyád vagy ilyen ocsmányságokkal. egyszerűen annyira jó volt hallgatni még azt is, hogy a szavunk is elállt. felbosszantotta egy másik (magyar országról beköltözött) helyi a hülyeségeivel. az igazi magyart Erdély-országban beszélik. de nem szégyen ha nem beszéled "itthon". nem tudom honnan vette ezt bárki is. a szégyen inkább az "itthoni" nyelv korcsosulásának iránya. hogy a sok kis köcsög, tirpák fiatal milyen pöcévé teszi ezt a szép nyelvet. :( miért nem lehet az írott magyart beszélni? nem kell az irodalmi magyar, még az írott sem megy..