Végigolvastam 44 hozzászólást. Sok véleménnyel értek egyet. Meghatott Tádi írása, hogy mi volt aznap. Biztos szép lehetett a régi Magyarország, szimpatizálok vele egyébként, engem mindig egy emberi agyra emlékeztet a formája:D De már a finisben vagyunk, lassan eltelik 100. Emlékezzünk meg róla, de ne akarjuk már visszaállítani. A határon túli magyarság száma lecsökkent, nem is keveset. Akik még mindig kisebbség valamelyik szomszédos országban, azok már rég megtehették volna, hogy átjönnek a határ másik oldalára. De nem tették. Ők ott akarnak élni. Nem kell nekik még egy állampolgárság. Mohácson élek, a déli határtól 10 km-re. Volt szerb nemzetiségű barátnőm és egy másik ismerősöm. Magyarországra járnak azóta is iskolába, és ők határozottan nem akartam már kettős állampolgárok lenni. Aki meg még zászlót lobogtatva kiabál a főtéren (bármely településről lévén is szó) annak csak sok az ideje. A megemlékezés egy csendes cselekvés. Ja és ha kiabál meg zászlót lenget akkor nincs is ideje arra gondolni amiért szerinte ott van.
Lesz aki velem sem ért egyet, lesz aki igen, én hiszem hogy nem vagyok tudatlan és nem írtam baromságot.
Lesz aki velem sem ért egyet, lesz aki igen, én hiszem hogy nem vagyok tudatlan és nem írtam baromságot.