[99] és [98]. Ma még nem tudjuk milyen nagy a veszély. Közhely, hogy a történelem megismétli önmagát. Eddig ez volt: gazdasági válság + protekcionizmus -> radikalizmus, végül háború. Háborúzni nem csak fegyverekkel lehet, és, meg merem jósolni, egy újabb háború már folyik is. Nem látszik, mert nem tankokkal vívják. Nemrég voltak hangok az EU-ban, hogy ki kellene tiltani Romániát és Bulgáriát. Ki tudja, talán Magyarország lesz a következő "persona non grata" egyesek szemében. Fontos dolgok döntettnek el Brüsszelben. Olyan pénzekről van szó, melyeket megkapunk, vagy sem itt keleten. Miért adják nekünk, ha egyszer nekik is rosszúl megy?
Akkora az elégedetlenség, a nyomor (értsd: mit eszünk holnapután - persze a nyomornak vannak fokozatai, csupán legalsó szintje nincs), hogy Európaszerte kiábrándultak a politikából, politikusokból. Aki valamennyire is tájékozott volt, nem ment szavazni; aki semennyire se, az oda nyomta a pecsétet, ahova a plebános, szomszédasszony, akárki ismerős tanácsolta... Leginkább pedig: ezekre nem, azokra se, amazokat is ismerem, akkor hát?
Jó dumád legyen, szép, hangzatos ígéreteket tégy, úgy látszik, ez a siker útja. Egy kis osztrák festő is így kezdte...
Akkora az elégedetlenség, a nyomor (értsd: mit eszünk holnapután - persze a nyomornak vannak fokozatai, csupán legalsó szintje nincs), hogy Európaszerte kiábrándultak a politikából, politikusokból. Aki valamennyire is tájékozott volt, nem ment szavazni; aki semennyire se, az oda nyomta a pecsétet, ahova a plebános, szomszédasszony, akárki ismerős tanácsolta... Leginkább pedig: ezekre nem, azokra se, amazokat is ismerem, akkor hát?
Jó dumád legyen, szép, hangzatos ígéreteket tégy, úgy látszik, ez a siker útja. Egy kis osztrák festő is így kezdte...