Szia!
Elmesélem, mire gondolok, ahogyan én tanultam.
Definíció:
timokrácia: a kormányzást a tulajdonosi réteg végzi
demokrácia: a kormány a nép által jut hatalomra
A timokrácia Szolón timokratikus alkotmányából alakul ki Kr.e. 594-ben, miután Drakón Kr.e.621-ben megtete az elsö lépéseket. Ez a demokrácia kialakulásának egy állomása volt Athénben, ami Periklész idején élte fénykorát. Mit tartalmazott ez az alkotmány, ami a timokrácia lényege is egyben? Vagyoni alapú társadalmi felosztást. Azaz, akinek pénze van, az kormányoz, övé a hatalom. Természetesen, ez nem törte meg az arisztokrácia uralmát, csak lehetövé tette a további fejlödést.
Spártában ilyen nem volt. A spártai államszervezetben elvileg nem voltak egyenlötlenségek. Ezt próbálták nyomatékosítani sajátos vaspénükkel is, ami máshol értéktelen volt, nem lehetett vele kereskedelemböl meggazdagodni. Még a gyereknevelés is közös feladat volt. Igaz, volt két király, akik a hadsereget vezették, de a tényleges hatalmat a népgyülés által évente választott 5 ephorosz gyakorolta. Ebbe a népgyülésbe minden szabad, teljes jogú polgár, azaz spártiata egyenlö szerephez jutott. Rajtuk kívül volt még a vének tanácsa (a 300 c. filmben kimondottan idióta jelenetnek tartottam), akiket a 60 évnél idösebb spártiatákból választottak. Az Ö véleményük is sokat jelentett. Forrásnak a Lükurgoszi-alkotmányt használtuk anno, ugyanis más nem nagyon maradt ránk. Èn ezt az államformát sehogy sem találom timokratikusnak, ugyanis elvben nem voltak vagyoni különbségek. Spártiaták voltak, félszabadok voltak és rabszolgák voltak.
Párhuzamot talán úgy lehetne vonni, hogy UK || SPÀRTA (ill.) MAGYARORSZÀG || ATHÈN. Az egyik alkotmányos monarchia, királya/királynöje és elnöke van. A másik köztársaság és elnökei vannak. Sajnos arra nem tudok választ adni, hogy melyik demokrácia, melyik nem. Szerintem a fenti definíciót mindegyik kielégíti, de lehet, hogy egy árnyaltabb demokrácia megfogalmazásba már valamelyik nem férne bele. Ebben nem mernék állást foglalni, ezért mindenki döntse el maga.
Elmesélem, mire gondolok, ahogyan én tanultam.
Definíció:
timokrácia: a kormányzást a tulajdonosi réteg végzi
demokrácia: a kormány a nép által jut hatalomra
A timokrácia Szolón timokratikus alkotmányából alakul ki Kr.e. 594-ben, miután Drakón Kr.e.621-ben megtete az elsö lépéseket. Ez a demokrácia kialakulásának egy állomása volt Athénben, ami Periklész idején élte fénykorát. Mit tartalmazott ez az alkotmány, ami a timokrácia lényege is egyben? Vagyoni alapú társadalmi felosztást. Azaz, akinek pénze van, az kormányoz, övé a hatalom. Természetesen, ez nem törte meg az arisztokrácia uralmát, csak lehetövé tette a további fejlödést.
Spártában ilyen nem volt. A spártai államszervezetben elvileg nem voltak egyenlötlenségek. Ezt próbálták nyomatékosítani sajátos vaspénükkel is, ami máshol értéktelen volt, nem lehetett vele kereskedelemböl meggazdagodni. Még a gyereknevelés is közös feladat volt. Igaz, volt két király, akik a hadsereget vezették, de a tényleges hatalmat a népgyülés által évente választott 5 ephorosz gyakorolta. Ebbe a népgyülésbe minden szabad, teljes jogú polgár, azaz spártiata egyenlö szerephez jutott. Rajtuk kívül volt még a vének tanácsa (a 300 c. filmben kimondottan idióta jelenetnek tartottam), akiket a 60 évnél idösebb spártiatákból választottak. Az Ö véleményük is sokat jelentett. Forrásnak a Lükurgoszi-alkotmányt használtuk anno, ugyanis más nem nagyon maradt ránk. Èn ezt az államformát sehogy sem találom timokratikusnak, ugyanis elvben nem voltak vagyoni különbségek. Spártiaták voltak, félszabadok voltak és rabszolgák voltak.
Párhuzamot talán úgy lehetne vonni, hogy UK || SPÀRTA (ill.) MAGYARORSZÀG || ATHÈN. Az egyik alkotmányos monarchia, királya/királynöje és elnöke van. A másik köztársaság és elnökei vannak. Sajnos arra nem tudok választ adni, hogy melyik demokrácia, melyik nem. Szerintem a fenti definíciót mindegyik kielégíti, de lehet, hogy egy árnyaltabb demokrácia megfogalmazásba már valamelyik nem férne bele. Ebben nem mernék állást foglalni, ezért mindenki döntse el maga.