Létezik egy pókfaj, amely önmaga hasonmását készíti el, hogy elterelje a ragadozók figyelmét. Ez lehet az első példa arra, hogy egy állat életnagyságban leképezi magát.
Miért, t'án nem jobb és érdekesebb pókokat (vagy akármilyen más biológiai objektumot) tanulmányozni, mint mondjuk idióta ruhákat tervezni, amiket maximum csak a divatbemutatókon vesznek fel, vagy teszem azt megírni a Barátok közt eheti forgatókönyvét? Persze tudom a mai világban mindenki csak azt nézi, hogy "ennek és ennek mi a gyakorlati haszna", meg hogy "ezzel és ezzel mennyi pénzt lehet keresni", de elfelejted, hogy a tudomány nem erről szól, a kutatók többsége nem azt nézni, hogy "ezzel hogyan segítem majd meg az emberiséget" vagy "mennyit kaszálok majd a kutatásaimmal", hanem a megismerés vágya hajtja őket, minthogy a tudomány a világ minél jobbani megismerésről szól, és igen, ebbe beletartoznak a pókok is, nem csak a rákkutatás, a szemétbontó bacik kitenyésztése vagy az olyan számítógépek kifejlesztése, amit éppen most te is használsz. Vagy ezek szerint pl. a tőlünk sok ezer fényévnyire lévő galaxisok kutatását is hülyeségnek tartod, mert mi hasznuk van? Vagy mondjuk a régészeti kutatásokat, mert hát kit érdekel, hogy kinek az akárhány száz éves csontját kaparják ki? Lehet, hogy számodra totál értelmetlennek tűnik a keresztespókok viselkedésével foglalkozni (no offence, nem is várom el, hogy egy olyasvalaki, aki nem kutató ezt megértse), de ne felejtsd el, hogy egy biológus számára mindamellett valószínűleg meg az tűnik végletesen unalmasnak és haszontalannak, amit te csinálsz, bármi is legyen az... :)