Mai ismeretterjesztő rovatunkban: a rovarvilág alien-jei, a parazitoid fürkészdarazsak, melyek élő rovarokba vagy azok lárváiba (legtöbbször lepkehernyókba) helyezik tojásaikat, és a kikelő lárváik a gazdatestből táplálkoznak, míg eléggé ki nem fejlődnek ahhoz, hogy aztán kibújhassanak az ezzel halálraítélt gazdából. Ám a káposztalepke gyilkosfürkész (Apanteles glomeratus) nevű darázsfaj és gazdája, a káposztalepke (Pieris brassicae) hernyójának esetében a gazda tortúrája itt még nem ér véget...
Azok kedvéért, akik esetleg nem értenek jól angolul:
Lényegében itt azt történik, hogy a lebénított lepkehernyó még nem pusztul el, mikor kirágják belőle magukat a darázslávák, hanem ehelyett segédkezik azoknak a bebábozódásban (kokont sző köréjük, amit normál esetben a saját bebábozódásakor használna), valamint elzavarja a többi parazitát, amik a darázslárvákat akarnák keltetőnek használni ugyanúgy, ahogyan azok tették a lepkehernyóval. A hernyó teljesen az akarata ellenére teszi, amit tesz (a darázslárvák ugyanis "módosították" az "agyát", mikor még benne voltak), és nem is csinál mást, nem táplálkozik, csupán védelmezi a bebábozódásra kész "gyermekeit", végül aztán bevégzi a sorsát, és szépen éhen hal.
Lényegében itt azt történik, hogy a lebénított lepkehernyó még nem pusztul el, mikor kirágják belőle magukat a darázslávák, hanem ehelyett segédkezik azoknak a bebábozódásban (kokont sző köréjük, amit normál esetben a saját bebábozódásakor használna), valamint elzavarja a többi parazitát, amik a darázslárvákat akarnák keltetőnek használni ugyanúgy, ahogyan azok tették a lepkehernyóval. A hernyó teljesen az akarata ellenére teszi, amit tesz (a darázslárvák ugyanis "módosították" az "agyát", mikor még benne voltak), és nem is csinál mást, nem táplálkozik, csupán védelmezi a bebábozódásra kész "gyermekeit", végül aztán bevégzi a sorsát, és szépen éhen hal.