Best of Izé

Ne kérdezd miért, de mamikor soraidat olvastam, a következő mondás jutott eszembe: "Tanulj meg szerényen tündökölni, mert ez az emberi." Érdemes egy percet szánni ennek ízlelgetésére.

Felhoztad a görögöket, és a rómaiakat példának. Ezzel kapcsolatban két dolgot szeretnék megjegyezni, remélem türelmed engedi, hogy végigolvasd. Nos, bármennyire is szeretnék, sajnos nincs lehetőségem "leülni, és beszélgetni velük, megismerni őket". Pechemre meghaltak, de ha úgy könnyebb, egyszerűen csak ródd fel nekem. Amennyire én tudom (sajnos csak könyvekből, de a személyes találkozás hitelesebb lehet), az akkori homoszexualitás egészen mást jelentett, mint manapság. Ha mond Neked valamit - és minden bizonnyal mond, hiszen nem vagy ostoba "hülyegyerek", aki félinformációk alapján kommentel - az ún. gazdasági homoszexualitás, és a beavató homoszexualitás, akkor érted, hogy mire célzok. Természetesen nem csupán e kétféle fajtája ismert. Vagy vegyük a poén kedvéért pl. Spártát. Itt a harctéri bizalom miatt volt fontosak a "meleg kapcsolatok". Nem fejtem ki bőven, hogy miért, Te bizonyára jobban ismered a görögöket, vagy akár a rómaiakat, mint én. Amit érzékeltetni akartam, hogy ez a kártya - bár sokszor előkerül "homoszexuális körökben" - erősen pontatlan, túlzó. Ez lett volna az egyik.
A másik, hogy -egyszerűen fogalmazzak: "és?" Aki több történelmi példát tud állítani, az nyer, s onnantól fejet hajt mindenki, és vígan csápol a Budapest Pride-on? És ha mondok másik 10 olyan kultúrát, ahol halomra ölték őket, akkor minden meleg egy szempillantás alatt hetero lesz? Vagy esetleg azon lenne a hangsúly, hogy ha "már a görögök/rómaiak is...", akkor mi is...? Szóval azzal mindenképp vitatkoznom kell, hogy attól, hogy mi volt 2000 éve az akkori társadalomban, azt nem ítélhetjük meg ma helyesen azáltal, hogy kiragadjuk egy-egy szeletét. Ha ki is ragadjuk, miért lenne törvényszerű, hogy azt a mintát kövessük?

Bevallom, nekem nem szakterületem a szexuálpszichológia. Megfordult pár könyv ugyan a kezemben ezzel a témával kapcsolatban, de ismétlem, szakmai véleményt nem tudok alkotni. Viszont történetesen egyik kedves ismerősöm ( és nem orvosom :) ) neves szaktekintély a témában - de tényleg -, így leginkább a vele folytatott beszélgetésekre tudok hagyatkozni. Amennyire én tudom, NAS bizony "nincs tévedésben". Tulajdonképpen részletesen meg is indokolta, hogy miért.
Jelzem, Te elintézted a választ annyival, hogy "a homoszexualitás NEM betegség". Ha bunkó akarnék lenni, azt is mondhatnám, hogy "ugyan indokold már meg...". Egyébként így, hogy a "nem"-et nagybetűvel írtad máris meggyőzőbb az érvelésed.

Meglepett a gyermeknevelésről vallott nézeted. Valóban úgy gondolod, hogy két apa egészséges gyereke mentálisan egészséges lesz? Az anya szerepe valóban ennyire egyszerűen helyettesíthető? Vagy ennyire azért nem vagy szabadelvű?