Maximálisan tiszteletben tartom a véleményedet (Notaprisoner). Kicsit lehetséges, hogy tényleg elbeszéltünk egymás mellett. Köszönöm a cikket, már olvastam (egy órám miatt) és a benne leírtakkal teljesen egyetértek, ahogy veled is sok mindenben. Annyi a kifogásom, hogy olyan ötletekre van szüksége az országnak, amik szalonképesek és "nem bombáz" le miatta a NATO. Mindannyiunkat sokszor elkap a hév, az indulat, de attól tartok sajnos azzal csak mi húznánk a rövidebbet...nem mint ha nem érdemelnék meg.
Igazad van, amikor azt mondod, hogy saját maguk erejéből is kell előrejutniuk, és be kell látniuk, hogy nekik is (főleg) változniuk kell. De Mohácsi Viktória és stb., a vezetőik (le sem írom a nevüket, meg sem érdemlik, ahogy az említett hölgy sem érdemelné meg, csak a példa kedvéért) tudjuk, hogy mit mondanak erre. De ez attól még tény. A pozitív diszkrimináció pedig inkább rombol, mint integrál ( a szegény magyar család miért nem érdemelné meg ugyanazt mint a hasonló helyzetű cigány??). Összességében úgy vélem teljesen más törvényi szabályozásra van szükség, de az legyen amennyire csak lehet európai és kemény (nehéz ügy) és új cigány vezetésre (nem a diplomás cigányok a képviselőik:), ők belátják saját hibáikat is) és a gyerekek lesznek az alapjai mindennek. Ők lelkileg még tiszták..elvileg.
Szóval szerintem sok mindenben egyetértünk, a módszeren lehet vitatkozni.
A lent említett intézetben nevelős történetre reagálva, pedig csak annyit, hogy világos, hogy ez a magyar rendszer sajnos nem működik jól. Ha a dolgozók meg is tesznek mindet, a törvény nem védi őket, a pénzt rosszul költik el..(lásd olló) és eredmény nem sok van. Ezt az egész intézetes dolgot teljesen át kell alakítani, megerősíteni, felügyelni, hatékonnyá tenni, valódi értéket nyújtóvá tenni...a szüleikről pedig mit mondjak?..fényéveket lehetne írni, de azért szerencsére ott is vannak kivételek. A dolog ezen részéhez először is kőkemény közbiztonságra, majd aki akar annak munkahely biztosításra van szüksége, aztán 10-15 év múlva majd látszani fog a változás...talán.
Maximálisan tiszteletben tartom a véleményedet (Notaprisoner). Kicsit lehetséges, hogy tényleg elbeszéltünk egymás mellett. Köszönöm a cikket, már olvastam (egy órám miatt) és a benne leírtakkal teljesen egyetértek, ahogy veled is sok mindenben. Annyi a kifogásom, hogy olyan ötletekre van szüksége az országnak, amik szalonképesek és "nem bombáz" le miatta a NATO. Mindannyiunkat sokszor elkap a hév, az indulat, de attól tartok sajnos azzal csak mi húznánk a rövidebbet...nem mint ha nem érdemelnék meg.
Igazad van, amikor azt mondod, hogy saját maguk erejéből is kell előrejutniuk, és be kell látniuk, hogy nekik is (főleg) változniuk kell. De Mohácsi Viktória és stb., a vezetőik (le sem írom a nevüket, meg sem érdemlik, ahogy az említett hölgy sem érdemelné meg, csak a példa kedvéért) tudjuk, hogy mit mondanak erre. De ez attól még tény. A pozitív diszkrimináció pedig inkább rombol, mint integrál ( a szegény magyar család miért nem érdemelné meg ugyanazt mint a hasonló helyzetű cigány??). Összességében úgy vélem teljesen más törvényi szabályozásra van szükség, de az legyen amennyire csak lehet európai és kemény (nehéz ügy) és új cigány vezetésre (nem a diplomás cigányok a képviselőik:), ők belátják saját hibáikat is) és a gyerekek lesznek az alapjai mindennek. Ők lelkileg még tiszták..elvileg.
Szóval szerintem sok mindenben egyetértünk, a módszeren lehet vitatkozni.
A lent említett intézetben nevelős történetre reagálva, pedig csak annyit, hogy világos, hogy ez a magyar rendszer sajnos nem működik jól. Ha a dolgozók meg is tesznek mindet, a törvény nem védi őket, a pénzt rosszul költik el..(lásd olló) és eredmény nem sok van. Ezt az egész intézetes dolgot teljesen át kell alakítani, megerősíteni, felügyelni, hatékonnyá tenni, valódi értéket nyújtóvá tenni...a szüleikről pedig mit mondjak?..fényéveket lehetne írni, de azért szerencsére ott is vannak kivételek. A dolog ezen részéhez először is kőkemény közbiztonságra, majd aki akar annak munkahely biztosításra van szüksége, aztán 10-15 év múlva majd látszani fog a változás...talán.