Nemrégiben egy magyar és egy japán cég nyolcevezős versenyt rendezett a Dunán. A verseny előtt mindkét csapat keményen edzett, hogy a lehető legjobb teljesítményt érjék el. Mikor eljött a nagy nap mindkét csapat tagjai nagyon jó formában voltak, mégis a japánok nyertek 1 km-es előnnyel.
A vereség igen érzékenyen érintette a magyari csapatot, teljesen
mélypontra kerültek. A felső vezetés úgy döntött, feltétlenül kideríti a
megsemmisítő vereség okát, ezért rögtön alkották is egy csapatot, akik
ezen a "prodzsekten" dolgoztak.
Feladatuk az volt, hogy alaposan kivizsgálják az ügyet és megfelelő
segitséget nyújtsanak. A sok vizsgálat után kiderítették, hogy a
japánoknál heten eveztek, s egy ember kormányzott, míg a magyar
csapatnál egy ember evezett és heten kormányoztak. A felső vezetés erre rögtön igénybe vette egy tanácsadó cég szolgálatait, s arra kérte őket, készítsenek tanulmányt a magyar csapat struktúrájáról.
Jelentős költségek kifizetése után néhány hónap múlva a tanácsadó cég
arra a következtetésre jutott, hogy a magyar csapatban túl sokan
kormányoztak és túl kevesen eveztek.
A japánokkal szembeni következő vereséget elkerülendő megváltoztatták a csapat felépítését. Most négy kormányos volt, két főkormányos, egy kormányigazgató s egy ember evezett. Ezenkívül teljesítmény-értékelési rendszert vezettek be az evezősnél, hogy nagyobb teljesítményre ösztönözzék. "Bővítenünk kell evezősünk feladatait és nagyobb felelősséggel kell felruházni."
A következő évben a japánok nyertek, immáron 2 km-es előnnyel. A vezetés elbocsátotta az evezőst rossz teljesítménye miatt, eladták a csónakot is és leállítottak mindenféle beruházást az evezést illetően. A tanácsadó céget dicsérettel illették, a megtakarított pénzt pedig szétosztották a menedzsment tagjai közt.
Sajnos ez van. Az adóval is ez a helyzet. Addig amíg 14% fizeti az adók 65%-át, a "hatalom emberei" pedig zsebre teszik azt, addig ne máshol keressük a bűnbakot. Mert azok akik a dolgokról tehetnek, azok sajna köztünk vannak.
Nemrégiben egy magyar és egy japán cég nyolcevezős versenyt rendezett a Dunán. A verseny előtt mindkét csapat keményen edzett, hogy a lehető legjobb teljesítményt érjék el. Mikor eljött a nagy nap mindkét csapat tagjai nagyon jó formában voltak, mégis a japánok nyertek 1 km-es előnnyel.
A vereség igen érzékenyen érintette a magyari csapatot, teljesen
mélypontra kerültek. A felső vezetés úgy döntött, feltétlenül kideríti a
megsemmisítő vereség okát, ezért rögtön alkották is egy csapatot, akik
ezen a "prodzsekten" dolgoztak.
Feladatuk az volt, hogy alaposan kivizsgálják az ügyet és megfelelő
segitséget nyújtsanak. A sok vizsgálat után kiderítették, hogy a
japánoknál heten eveztek, s egy ember kormányzott, míg a magyar
csapatnál egy ember evezett és heten kormányoztak. A felső vezetés erre rögtön igénybe vette egy tanácsadó cég szolgálatait, s arra kérte őket, készítsenek tanulmányt a magyar csapat struktúrájáról.
Jelentős költségek kifizetése után néhány hónap múlva a tanácsadó cég
arra a következtetésre jutott, hogy a magyar csapatban túl sokan
kormányoztak és túl kevesen eveztek.
A japánokkal szembeni következő vereséget elkerülendő megváltoztatták a csapat felépítését. Most négy kormányos volt, két főkormányos, egy kormányigazgató s egy ember evezett. Ezenkívül teljesítmény-értékelési rendszert vezettek be az evezősnél, hogy nagyobb teljesítményre ösztönözzék. "Bővítenünk kell evezősünk feladatait és nagyobb felelősséggel kell felruházni."
A következő évben a japánok nyertek, immáron 2 km-es előnnyel. A vezetés elbocsátotta az evezőst rossz teljesítménye miatt, eladták a csónakot is és leállítottak mindenféle beruházást az evezést illetően. A tanácsadó céget dicsérettel illették, a megtakarított pénzt pedig szétosztották a menedzsment tagjai közt.
Sajnos ez van. Az adóval is ez a helyzet. Addig amíg 14% fizeti az adók 65%-át, a "hatalom emberei" pedig zsebre teszik azt, addig ne máshol keressük a bűnbakot. Mert azok akik a dolgokról tehetnek, azok sajna köztünk vannak.