De, elismerem, hogy sok olyan nő van, aki eleve a "könnyebbik" utat választja, és meg sem próbál önálló lenni, hanem keres magának egy pénzes pasit, aki eltartja. (Más kérdés, hogy ez az illető pasit is minősíti, és ezek a csajok óriásit szoktak koppanni, amikor 40 évesen lecserélik őket egy fiatalabbra, és magukra maradnak...)
De hidd el, nem ez az általános, és azt a nőt, aki maga szeretne boldogulni, netalántán nem tipikusan női szakmát választ magának, mert az érdekli, azt ott hátráltatják, ahol csak tudják (persze, mert konkurencia, és munkahely meg kevés van).
A karrier vs. család kérdés tipikusan a mai napig megoldatlan probléma, mert míg egy pasinak kb. 5 percébe kerül a gyermekvállalás, nem esik ki miatta a munkából, nem igényel megkülönböztetett bánásmódot, stb., addig ez egy nőnek legalább 9+6 hónapjába kerül, és óhatatlanul kihat a munkahelyi versenyképességére a terhesség, gyermekágy, szoptatás időszakában. Szerencsére egyre több munkaadó ismeri fel azt, hogy ez a kiesés bőven megtérül abban, hogy a nők általában lojálisabbak, kitartóbbak és megbízhatóbbak a munkavégzésüket tekintve.
Viszont nagy presztízsű cégeknél az állásinterjúkon még mindig az az első kérdés egy fiatal nő felé, hogy mi a helyzet a családdal. Ha még nincs gyereke, akkor az a baj, mert úgyis elmegy szülni, ha van gyereke, akkor meg az a baj, mert azzal meg otthon kell maradni, ha beteg, stb. Sajnos sok helyen ez számít, nem a szakmai felkészültsége, rátermettsége. :/ Szemétség, hogy egy nőnek el kell gondolkodnia azon, hogy mit akar jobban, gyereket vagy karriert...ha mindkettőt szeretné, akkor meg addig kell előtte dolgoznia, bizonyítania, amíg bele nem rokkan, hogy a kiesés után is visszafogadják.
Magyarországon a gyermekvállalás kérdése mellett súlyosbítja a helyzetet az a régi beidegződés, hogy egy nőnek a háztartást is vezetnie kell, neki kell összefognia a családot, stb. Tehát általában otthon is több a feladatunk mint egy pasinak, aki ezt az időt pihenésre, saját továbbképzésére, stb. fordíthatja. Gyakorlatilag ezzel még egy műszakot sóznak a nők nyakába. Szerencsére ez is változik már, és sok pasi vállal egyenlő szerepet a háztartás vezetésében. (Személy szerint nekem erről az a véleményem, hogy mindegy, hogy pasiról vagy nőről van szó, szánalmas az, ha valaki nem tudja magát felnőtt emberként eltartani, ellátni, legyen szó pénzkeresésről vagy arról, hogy megfőzzön magának egy vacsorát, vagy kimossa a ruháit, tehát bármiben más segítségére szorul.)
Amúgy én lennék a legboldogabb, ha valaki hitelt érdemlően cáfolni tudná, amit a nők jelenlegi, magyarországi helyzetéről leírtam (...és nem csak zengzetes ígéretekkel, jelmondatokkal, hanem a való életben megfigyelhető jelenségekkel).
Pofozkodós
De hidd el, nem ez az általános, és azt a nőt, aki maga szeretne boldogulni, netalántán nem tipikusan női szakmát választ magának, mert az érdekli, azt ott hátráltatják, ahol csak tudják (persze, mert konkurencia, és munkahely meg kevés van).
A karrier vs. család kérdés tipikusan a mai napig megoldatlan probléma, mert míg egy pasinak kb. 5 percébe kerül a gyermekvállalás, nem esik ki miatta a munkából, nem igényel megkülönböztetett bánásmódot, stb., addig ez egy nőnek legalább 9+6 hónapjába kerül, és óhatatlanul kihat a munkahelyi versenyképességére a terhesség, gyermekágy, szoptatás időszakában. Szerencsére egyre több munkaadó ismeri fel azt, hogy ez a kiesés bőven megtérül abban, hogy a nők általában lojálisabbak, kitartóbbak és megbízhatóbbak a munkavégzésüket tekintve.
Viszont nagy presztízsű cégeknél az állásinterjúkon még mindig az az első kérdés egy fiatal nő felé, hogy mi a helyzet a családdal. Ha még nincs gyereke, akkor az a baj, mert úgyis elmegy szülni, ha van gyereke, akkor meg az a baj, mert azzal meg otthon kell maradni, ha beteg, stb. Sajnos sok helyen ez számít, nem a szakmai felkészültsége, rátermettsége. :/ Szemétség, hogy egy nőnek el kell gondolkodnia azon, hogy mit akar jobban, gyereket vagy karriert...ha mindkettőt szeretné, akkor meg addig kell előtte dolgoznia, bizonyítania, amíg bele nem rokkan, hogy a kiesés után is visszafogadják.
Magyarországon a gyermekvállalás kérdése mellett súlyosbítja a helyzetet az a régi beidegződés, hogy egy nőnek a háztartást is vezetnie kell, neki kell összefognia a családot, stb. Tehát általában otthon is több a feladatunk mint egy pasinak, aki ezt az időt pihenésre, saját továbbképzésére, stb. fordíthatja. Gyakorlatilag ezzel még egy műszakot sóznak a nők nyakába. Szerencsére ez is változik már, és sok pasi vállal egyenlő szerepet a háztartás vezetésében. (Személy szerint nekem erről az a véleményem, hogy mindegy, hogy pasiról vagy nőről van szó, szánalmas az, ha valaki nem tudja magát felnőtt emberként eltartani, ellátni, legyen szó pénzkeresésről vagy arról, hogy megfőzzön magának egy vacsorát, vagy kimossa a ruháit, tehát bármiben más segítségére szorul.)
Amúgy én lennék a legboldogabb, ha valaki hitelt érdemlően cáfolni tudná, amit a nők jelenlegi, magyarországi helyzetéről leírtam (...és nem csak zengzetes ígéretekkel, jelmondatokkal, hanem a való életben megfigyelhető jelenségekkel).