"Ilyen alapon minden nő az, hisz azért vagytok a férfiak mellett, mert biztonságot nyújtunk, és biztos anyagi hátteret (biológia modernizálva)..."
Remélem, azt azért te sem gondoltad komolyan, hogy ennek a kérdésnek egy fél mondatos "megoldása" van...
Alapvetően tévedsz abban, hogy evolúciósan azért alakult ki a párkapcsolat, mert a férfiak "biztos anyagi hátteret" nyújtanak a nőknek. Ez civilizációs következmény. Természetes körülmények között, az eredeti élőhelyünkön abszolút nem lennénk rászorulva a férfiak segítségére (illetve nem jobban, mint a közösség bármely más tagjáéra).
Azért vagyunk a férfiak mellett, mert egyrészt nekünk ugyanannyira szükségünk van rájuk a gyermekvállaláshoz, mint nekik ránk, másrészt az embergyerekek növekedése és érése nagyon elnyújtott, közben pedig rengeteg segítségre, tanításra szorulnak szülői részről, amit könnyebb "munkamegosztásban" végezni. Nem véletlen, hogy a 6. év kimutathatóan fordulópont a párkapcsolatokban, hiszen az első gyerekek ennyi idő után válnak biológiailag önellátóvá, ennyi ideig van biológiailag "létjogosultsága" egy kapcsolatnak. Természetesen nem csak ösztönlények vagyunk, illetve civilizációs hatásra a poligámia helyett felvettük a monogámiát, és egy pár általában nem csak egy gyereket szeretne, valamint nyilván érzelmi kötődés is kialakul közöttük, ami felülírja az ösztönöket, de még így is sokat mondóan nagy a száma az első gyerek után elváló pároknak...
Tehát nem azért vannak a nők a férfiak mellett (ha már mindenáron puszta biológiai okot akarsz erre keresni), hogy magukat eltartassák, hanem hogy az utódnevelésbe bevonják őket, ami a férfinak legalább annyira érdeke, mint a nőnek (egyoldalú interakciók nem maradnak fenn, evolúciósan nem stabilak, hiszen így az egyik félnek "nem érné meg" a dolog).
Amit írtál ezzel kapcsolatban, az megint tipikus, önző szempontú vélemény volt.
Remélem, azt azért te sem gondoltad komolyan, hogy ennek a kérdésnek egy fél mondatos "megoldása" van...
Alapvetően tévedsz abban, hogy evolúciósan azért alakult ki a párkapcsolat, mert a férfiak "biztos anyagi hátteret" nyújtanak a nőknek. Ez civilizációs következmény. Természetes körülmények között, az eredeti élőhelyünkön abszolút nem lennénk rászorulva a férfiak segítségére (illetve nem jobban, mint a közösség bármely más tagjáéra).
Azért vagyunk a férfiak mellett, mert egyrészt nekünk ugyanannyira szükségünk van rájuk a gyermekvállaláshoz, mint nekik ránk, másrészt az embergyerekek növekedése és érése nagyon elnyújtott, közben pedig rengeteg segítségre, tanításra szorulnak szülői részről, amit könnyebb "munkamegosztásban" végezni. Nem véletlen, hogy a 6. év kimutathatóan fordulópont a párkapcsolatokban, hiszen az első gyerekek ennyi idő után válnak biológiailag önellátóvá, ennyi ideig van biológiailag "létjogosultsága" egy kapcsolatnak. Természetesen nem csak ösztönlények vagyunk, illetve civilizációs hatásra a poligámia helyett felvettük a monogámiát, és egy pár általában nem csak egy gyereket szeretne, valamint nyilván érzelmi kötődés is kialakul közöttük, ami felülírja az ösztönöket, de még így is sokat mondóan nagy a száma az első gyerek után elváló pároknak...
Tehát nem azért vannak a nők a férfiak mellett (ha már mindenáron puszta biológiai okot akarsz erre keresni), hogy magukat eltartassák, hanem hogy az utódnevelésbe bevonják őket, ami a férfinak legalább annyira érdeke, mint a nőnek (egyoldalú interakciók nem maradnak fenn, evolúciósan nem stabilak, hiszen így az egyik félnek "nem érné meg" a dolog).
Amit írtál ezzel kapcsolatban, az megint tipikus, önző szempontú vélemény volt.