Nos, tudtommal a matematikai modellekben az evolúció nem közvetlenül a modell felépítésekor jelenik meg, hanem menet közben (pontosan azért, mert nincs "optimális egyed", illetve minden optimális, ami túlél). Magyarán pl. egy számítógépes szimuláció során legjobb esetben is csak "melléktermékként" jelenik meg az evolúció, nem pedig közvetlen célként.
A korábban említett problémákat tudtommal két úton sikerült feloldani: egyik esetben feltételezték, hogy nem az egyed igyekszik túlélni, hanem a "faj" (illetve az élőlények bizonyos csoportja - a faj talán kicsit erős). Tehát a szelekció az egyedekre hat, az evolúció azonban a csoportra vonatkozik. Ezzel tisztán matematikai eszközökkel is magyarázható pl. a sokat emlegetett altruizmus jelensége, sőt a Darwin-díj is. :)
A másik vonalon azt feltételezik, hogy nem is az egyed, hanem a gén "akar túlélni" (leánykori nevén önző gén elmélet).
Ezek absztrakt körülmények között tök jól működnek, ám teljesen eltérő képet sugallnak a világ (legalábbis a biológia) működéséről: az előbbi esetben a természet az evolúción keresztül gondoskodik a fajokon belül az egyes egyedek együttműködéséről, így a faj fejlődéséről. Az utóbbi megközelítésnél a világot csakis önző gének vezérlik, gyakorlatilag céltalanul, a fejlődés az önző gének egyre tökéletesedő módszereinek következménye. Az elsővel több jelenség magyarázható, az utóbbi matematikailag tisztább. Lehet válogatni :)
Ami számomra különösen érdekes volt, hogy az evolúciós elmélet alkalmas interpretációinak száma hajszálnyira van a végtelentől. Gondolva itt például olyanokra mint: automata sebváltók kalibrálása, optimális pénzmennyiség meghatározása az ATM automatákban, vállalati és katonai stratégiaalkotás, stb. Ezek jól működő dolgok, ami némiképp azért megnyugtató. (Igaz, az ATM-ből mindig akkor fogy ki a pénz, amikor a leginkább kellene...)
Elnézve egyes kommenteket jutott eszembe: a kontraszelekció értelmezhető az evolúción belül? :)
A korábban említett problémákat tudtommal két úton sikerült feloldani: egyik esetben feltételezték, hogy nem az egyed igyekszik túlélni, hanem a "faj" (illetve az élőlények bizonyos csoportja - a faj talán kicsit erős). Tehát a szelekció az egyedekre hat, az evolúció azonban a csoportra vonatkozik. Ezzel tisztán matematikai eszközökkel is magyarázható pl. a sokat emlegetett altruizmus jelensége, sőt a Darwin-díj is. :)
A másik vonalon azt feltételezik, hogy nem is az egyed, hanem a gén "akar túlélni" (leánykori nevén önző gén elmélet).
Ezek absztrakt körülmények között tök jól működnek, ám teljesen eltérő képet sugallnak a világ (legalábbis a biológia) működéséről: az előbbi esetben a természet az evolúción keresztül gondoskodik a fajokon belül az egyes egyedek együttműködéséről, így a faj fejlődéséről. Az utóbbi megközelítésnél a világot csakis önző gének vezérlik, gyakorlatilag céltalanul, a fejlődés az önző gének egyre tökéletesedő módszereinek következménye. Az elsővel több jelenség magyarázható, az utóbbi matematikailag tisztább. Lehet válogatni :)
Ami számomra különösen érdekes volt, hogy az evolúciós elmélet alkalmas interpretációinak száma hajszálnyira van a végtelentől. Gondolva itt például olyanokra mint: automata sebváltók kalibrálása, optimális pénzmennyiség meghatározása az ATM automatákban, vállalati és katonai stratégiaalkotás, stb. Ezek jól működő dolgok, ami némiképp azért megnyugtató. (Igaz, az ATM-ből mindig akkor fogy ki a pénz, amikor a leginkább kellene...)
Elnézve egyes kommenteket jutott eszembe: a kontraszelekció értelmezhető az evolúción belül? :)
Behűtöttem a következő sört :)