Persze. A modellalkotásnál értelmes embernek nincs olyan megalomán indíttatása, hogy rögtön az evolúciót próbálja meg leképezni a maga teljességében. Kisebb jelenségeket, történéseket modellezünk, amik - mivel részei az evolúciós folyamatnak - természetesen magukon hordozzák annak törvényszerűségeit, szabályait. Így, az egyszerűbb események vizsgálatán keresztül próbáljuk megérteni, hogy mi történik nagyban, hosszú távon. Ez azért is fontos, mert az ezek alapján felállított modellt könnyebb ellenőrizni, hogy tényleg úgy működik -e a dolog a természetben, ahogy mi elképzeljük. Szimulációkat is egy-egy konkrét esemény vizsgálatára tudunk csak készíteni (és még ott is mindig élni kell elhanyagolásokkal...), hiszen egy bizonyos szint után annyi lenne már a változó, ha mindent figyelembe akarunk venni, hogy nem tudnánk kezelni a rendszert (meg nincs az a számítógép, ami lefuttatná...). Persze itt vannak matematikai trükkök, amiket be lehet vetni (Markov-lánc, Monte-Carlo szimulációs analízis, machine learning mechanizmusok), de azért az eszközeink véges kapacitásúak.
"egyik esetben feltételezték, hogy nem az egyed igyekszik túlélni, hanem a "faj" (populáció) ". Igen, ez a populációgenetika fejlődésével vált világossá. Erről írtam az előző kommentemben. Az önző gén teória régebbi, annak az az elve, hogy alapvetően a gének azok, amikre a szelekció hat a testben (fenotípusban) történő manifesztációjuk alapján, tehát gyakorlatilag a gének rajtunk, mint hordozókon keresztül versengenek egymással a nagyobb elterjedésért. Ez az egyed feletti szerveződési szintek törvényszerűségeinek megismerése után már túlegyszerűsített modellnek számít. Nyilván az alapvető egységek valóban a gének, mert ők az elsődleges információhordozók, és végeredményében ők lesznek többen, vagy tűnnek el. Ők a különböző színű építőkockák a zsákokban, amiket egyedeknek hívunk. Viszont zsákostul szelektálódnak, ráadásul úgy, hogy arra más zsákok összetétele, és a kamra viszonyai is hatással vannak. A cél, hogy a kamrában optimális legyen a különböző színű kockák aránya és eloszlása. Ez többféleképpen is kivitelezhető: lehet, hogy a kék és piros kockák együtt érnek annyit, mint a sárgák. Gyakorlatilag maga az információ szelektálódik, aminek elsődleges hordozói a gének, amiknek a kombinálódására, működésére megvannak a szabályok. De ezek egyedekben vannak, amiknek a működésére szintén vannak szabályok, és az egyedek egy populáció részei, aminek szintén megvannak a maga törvényszerűségei. Mivel kockákat csak zsákostul tudsz kivenni, illetve betenni a rendszerbe, elsődlegesen a zsákok tűnnek el vagy kombinálódnak (ez a folyamat a szelekció), ha külső kényszerítő erő változást eszközöl a rendszerben, ám ez a bennük levő kockák alapján, a többi zsáktól függően zajlik, és törvényszerűen magával vonja a "kockakészlet" összetételének, eloszlásának megváltozását is, és eredményezi a a KAMRA összetételének átalakulását (ez az evolúció), amire az egész folyamat irányul, és ami ahhoz kell, hogy ne szakadjon rá a tető az egész hóbelevancra, kockástul, zsákostul, mindenestül. :) Az egészet pedig az erőforrások limitáltsága hajtja (ez a nyomás, ami a kamrára nehezedik, és ami szelekciót indít el a zsákok között, ami végül az evolúciót eredményezi).
"Ami számomra különösen érdekes volt, hogy az evolúciós elmélet alkalmas interpretációinak száma hajszálnyira van a végtelentől." Hát persze! Mi magunk és az általunk alkotott "világ" is ennek a folyamatnak a terméke, magán hordozza a "nagy gépezet" törvényszerűségeit, és predesztinálva is van azok szerint. :) Ezért nehéz vizsgálni az egészet. Ez épp olyan feladat, mint az, hogy az agyunk a saját működését értse meg... :)
Kontraszelekció. Találó... xD
Ilyen fogalom nincs a biológiában, csak a társadalomtudományokban. Ami nem hasznos, az fennmaradhat, ha nem gátolja az egyed sikerességét, de ami károsan hat a fitnessre, az könyörtelenül kiszelektálódik (igazából ez olyan törvényszerű, mint hogy ha elengedsz egy tárgyat, akkor az a Föld középpontja felé fog gyorsulni). Régebben azért gondolták, hogy létezik kontraszelekció, mert sok jelenségről nem tudták megmagyarázni, hogy miért alakulhatott ki, hogy maradhatott fenn, hogyan lehet előnyös egy élőlény számára. Sokról most sem tudjuk, de ez a mi korlátoltságunkból adódik. :)
"egyik esetben feltételezték, hogy nem az egyed igyekszik túlélni, hanem a "faj" (populáció) ". Igen, ez a populációgenetika fejlődésével vált világossá. Erről írtam az előző kommentemben. Az önző gén teória régebbi, annak az az elve, hogy alapvetően a gének azok, amikre a szelekció hat a testben (fenotípusban) történő manifesztációjuk alapján, tehát gyakorlatilag a gének rajtunk, mint hordozókon keresztül versengenek egymással a nagyobb elterjedésért. Ez az egyed feletti szerveződési szintek törvényszerűségeinek megismerése után már túlegyszerűsített modellnek számít. Nyilván az alapvető egységek valóban a gének, mert ők az elsődleges információhordozók, és végeredményében ők lesznek többen, vagy tűnnek el. Ők a különböző színű építőkockák a zsákokban, amiket egyedeknek hívunk. Viszont zsákostul szelektálódnak, ráadásul úgy, hogy arra más zsákok összetétele, és a kamra viszonyai is hatással vannak. A cél, hogy a kamrában optimális legyen a különböző színű kockák aránya és eloszlása. Ez többféleképpen is kivitelezhető: lehet, hogy a kék és piros kockák együtt érnek annyit, mint a sárgák. Gyakorlatilag maga az információ szelektálódik, aminek elsődleges hordozói a gének, amiknek a kombinálódására, működésére megvannak a szabályok. De ezek egyedekben vannak, amiknek a működésére szintén vannak szabályok, és az egyedek egy populáció részei, aminek szintén megvannak a maga törvényszerűségei. Mivel kockákat csak zsákostul tudsz kivenni, illetve betenni a rendszerbe, elsődlegesen a zsákok tűnnek el vagy kombinálódnak (ez a folyamat a szelekció), ha külső kényszerítő erő változást eszközöl a rendszerben, ám ez a bennük levő kockák alapján, a többi zsáktól függően zajlik, és törvényszerűen magával vonja a "kockakészlet" összetételének, eloszlásának megváltozását is, és eredményezi a a KAMRA összetételének átalakulását (ez az evolúció), amire az egész folyamat irányul, és ami ahhoz kell, hogy ne szakadjon rá a tető az egész hóbelevancra, kockástul, zsákostul, mindenestül. :) Az egészet pedig az erőforrások limitáltsága hajtja (ez a nyomás, ami a kamrára nehezedik, és ami szelekciót indít el a zsákok között, ami végül az evolúciót eredményezi).
"Ami számomra különösen érdekes volt, hogy az evolúciós elmélet alkalmas interpretációinak száma hajszálnyira van a végtelentől." Hát persze! Mi magunk és az általunk alkotott "világ" is ennek a folyamatnak a terméke, magán hordozza a "nagy gépezet" törvényszerűségeit, és predesztinálva is van azok szerint. :) Ezért nehéz vizsgálni az egészet. Ez épp olyan feladat, mint az, hogy az agyunk a saját működését értse meg... :)
Kontraszelekció. Találó... xD
Ilyen fogalom nincs a biológiában, csak a társadalomtudományokban. Ami nem hasznos, az fennmaradhat, ha nem gátolja az egyed sikerességét, de ami károsan hat a fitnessre, az könyörtelenül kiszelektálódik (igazából ez olyan törvényszerű, mint hogy ha elengedsz egy tárgyat, akkor az a Föld középpontja felé fog gyorsulni). Régebben azért gondolták, hogy létezik kontraszelekció, mert sok jelenségről nem tudták megmagyarázni, hogy miért alakulhatott ki, hogy maradhatott fenn, hogyan lehet előnyös egy élőlény számára. Sokról most sem tudjuk, de ez a mi korlátoltságunkból adódik. :)