A "néha elkél egy pofon" elv híveitől szeretném megkérdezni, hogy mi alapján és milyen jogon döntik el azt, hogy valaki már "rászolgált" a testi fenyítésre? Egyáltalán milyen szóbeli atrocitás egyenrangú azzal, ha valakit fizikailag bántalmaznak? Általában ezt a szituációt a hirtelen felindulás szokta eredményezni. Ennek tükrében nem tűnik túl bölcs és igazságos eljárásnak... :/
peet: Szerinted büszkeségre okot adó dolog az, ha valakiről csak azért nem mernek szemtől-szemben kritikát megfogalmazni, mert félnek tőle? Szerintem ezt nem az erőfölénnyel kéne kivívni, hanem azzal, hogy ne is legyen alapja a kritikának... :)
Aki nála gyengébbet ver, az gyáva és szánalmas alak, mindegy, hogy a gyengébb az egy másik férfi, egy nő, egy gyerek vagy egy állat. Mi abban a teljesítmény és a kihívás, hogy egy 140 kilós pasi le tud ütni egy 50 kilós nőt? Bravo, gratulálunk! Egy elefánt meg őt is ugyanúgy simán agyon tudja taposni. Erről ennyit. :) Lehet valakinek hirtelen a vérmérséklete, de akkor is tudnia kell megálljt parancsolnia magának. Vehet egy mély levegőt, mielőtt cselekszik, pláne, ha tudja is magáról, hogy hajlamos hirtelen dühbe gurulni. Az nem mentség, hogy "dehát én ilyen vagyok, és kész"... (peet, ezt most ne vedd magadra, általánosságban beszélek).
Az igaz, hogy a nőknek nem szabad visszaélni a pasik (normál egyedekben egyébként ösztönösen meglévő) gátlásával, hogy nőt nem ütnek meg. De szerintem ilyesmivel csak kevés nő él vissza. (Eléggé elenyésző lehet az olyan esetek száma, amikor a nő veri a férjét, megerőszakolni sem a nők szokták a pasikat...)
Igen, a nők is tudnak kegyetlenek lenni és másokat kínozni, de az senkinek sincs megtiltva, hogy a szóbeli támadásra visszaválaszoljon, vagy lefogja a kezét a pofozkodó barátnőnek. A testi bántalmazásnak viszont komolyabb következményei is lehetnek, amit akkor sem lehet visszacsinálni, ha az adó fél utólag már megbánja a dolgot...
Megtudtuk az igazságot...
Ugyanez a téma, kicsit más aspektusból:
http://www.ize.hu/comments.php?post_id=13691
Bocs, de be nem gépelek még egyszer mindent! :)
A "néha elkél egy pofon" elv híveitől szeretném megkérdezni, hogy mi alapján és milyen jogon döntik el azt, hogy valaki már "rászolgált" a testi fenyítésre? Egyáltalán milyen szóbeli atrocitás egyenrangú azzal, ha valakit fizikailag bántalmaznak? Általában ezt a szituációt a hirtelen felindulás szokta eredményezni. Ennek tükrében nem tűnik túl bölcs és igazságos eljárásnak... :/
peet: Szerinted büszkeségre okot adó dolog az, ha valakiről csak azért nem mernek szemtől-szemben kritikát megfogalmazni, mert félnek tőle? Szerintem ezt nem az erőfölénnyel kéne kivívni, hanem azzal, hogy ne is legyen alapja a kritikának... :)
Aki nála gyengébbet ver, az gyáva és szánalmas alak, mindegy, hogy a gyengébb az egy másik férfi, egy nő, egy gyerek vagy egy állat. Mi abban a teljesítmény és a kihívás, hogy egy 140 kilós pasi le tud ütni egy 50 kilós nőt? Bravo, gratulálunk! Egy elefánt meg őt is ugyanúgy simán agyon tudja taposni. Erről ennyit. :) Lehet valakinek hirtelen a vérmérséklete, de akkor is tudnia kell megálljt parancsolnia magának. Vehet egy mély levegőt, mielőtt cselekszik, pláne, ha tudja is magáról, hogy hajlamos hirtelen dühbe gurulni. Az nem mentség, hogy "dehát én ilyen vagyok, és kész"... (peet, ezt most ne vedd magadra, általánosságban beszélek).
Az igaz, hogy a nőknek nem szabad visszaélni a pasik (normál egyedekben egyébként ösztönösen meglévő) gátlásával, hogy nőt nem ütnek meg. De szerintem ilyesmivel csak kevés nő él vissza. (Eléggé elenyésző lehet az olyan esetek száma, amikor a nő veri a férjét, megerőszakolni sem a nők szokták a pasikat...)
Igen, a nők is tudnak kegyetlenek lenni és másokat kínozni, de az senkinek sincs megtiltva, hogy a szóbeli támadásra visszaválaszoljon, vagy lefogja a kezét a pofozkodó barátnőnek. A testi bántalmazásnak viszont komolyabb következményei is lehetnek, amit akkor sem lehet visszacsinálni, ha az adó fél utólag már megbánja a dolgot...