Milyen szempontból mit szólok hozzá?
Tekintve, hogy a vírusok (legalábbis egy részük) mobilis genetikai elemek, pl. transzpozonok leszármazottai lehetnek, ez nem meglepő. A vírusok nem ősi képződmények, hanem a bonyolult genetikai rendszerekből önállósult örökítőanyag-darabkák, így nem elképzelhetetlen, hogy "lenyomataik" fellelhetők a genomban.
Ami jóval érdekesebb a témában, az az, hogy úgy néz ki, vannak a vírusokhoz hasonló működésű fehérjék is, a prionok, amik a vírushoz hasonló életmódot tudnak folytatni, örökítőanyag nélkül (!!!). Az információt a felszíni mintázaton, térszerkezeten keresztül tárolják, ennek segítségével "szaporodnak" (más fehérjéket is a maguk képére formálnak). Ezek okozzák pl. a szivacsos agysorvadást (BSE kór) és a kannibalizmussal "terjedő" kuru-kórt. Élőlénynek nem tekinthetők, hiszen nem teljesül rájuk az információ környezetfüggő megváltozása, szelekciója és a megváltozott infó továbbörökítése.
Hasonló elven csináltak nanotechnológusok DNS-bázisú, egyszerű nanoszámítógépeket, ahol az információt nem a DNS bázissorrendje, hanem a térszerkezete adja. A molekularétegek a kívánt algoritmus egyes szintjeit jelenítik meg. Ha a felső szinthez hozzáadjuk a bemeneti információkat megjelenítő molekulákat, akkor az alsón megjelenik az eredmény. Egyenlőre csak egyszerűbb matematikai jelenségeket tudnak így modellezni, de szerintem ez az elmúlt időszak egyik legfantasztikusabb ötlete, ami beláthatatlan távlatokat nyit majd meg a közeljövőben. :)
Tekintve, hogy a vírusok (legalábbis egy részük) mobilis genetikai elemek, pl. transzpozonok leszármazottai lehetnek, ez nem meglepő. A vírusok nem ősi képződmények, hanem a bonyolult genetikai rendszerekből önállósult örökítőanyag-darabkák, így nem elképzelhetetlen, hogy "lenyomataik" fellelhetők a genomban.
Ami jóval érdekesebb a témában, az az, hogy úgy néz ki, vannak a vírusokhoz hasonló működésű fehérjék is, a prionok, amik a vírushoz hasonló életmódot tudnak folytatni, örökítőanyag nélkül (!!!). Az információt a felszíni mintázaton, térszerkezeten keresztül tárolják, ennek segítségével "szaporodnak" (más fehérjéket is a maguk képére formálnak). Ezek okozzák pl. a szivacsos agysorvadást (BSE kór) és a kannibalizmussal "terjedő" kuru-kórt. Élőlénynek nem tekinthetők, hiszen nem teljesül rájuk az információ környezetfüggő megváltozása, szelekciója és a megváltozott infó továbbörökítése.
Hasonló elven csináltak nanotechnológusok DNS-bázisú, egyszerű nanoszámítógépeket, ahol az információt nem a DNS bázissorrendje, hanem a térszerkezete adja. A molekularétegek a kívánt algoritmus egyes szintjeit jelenítik meg. Ha a felső szinthez hozzáadjuk a bemeneti információkat megjelenítő molekulákat, akkor az alsón megjelenik az eredmény. Egyenlőre csak egyszerűbb matematikai jelenségeket tudnak így modellezni, de szerintem ez az elmúlt időszak egyik legfantasztikusabb ötlete, ami beláthatatlan távlatokat nyit majd meg a közeljövőben. :)