Az ilyen vizsgálatokkal ugyanaz a baj mint a rák okait feltáróakkal. Hosszú távú, komplex hatások eredőjét vizsgálod úgy, hogy a kísérleti alanyokat nem különítheted el, nem adagolhatsz vagy vonhatsz meg tőlük semmit, hanem csak az "élettörténetükből" tudsz következtetéseket levonni, amivel viszont rengeteg hatást kell egyszerre elemezned.
De mint ahogy a rák is öl, pedig nem tudjuk megfogni egyértelműen, hogy mi okozza, ugyanúgy pl. a THC-nak is igenis vannak káros hatásai, csak még nem tudjuk pontosan bebizonyítani, hogy mik és hol. Egyébként ezt józan ésszel végiggondolva is be lehet látni, hiszen az agyműködés alapvető biokémiai folyamataiba szól bele - ugyanúgy mint a barbiturátok, az ópiátok, az LSD, az MDMA, az etil-alkohol és társaik, aminek előbb-utóbb elkerülhetetlen következményei vannak. Ezt vagy tudomásul veszi valaki, vagy nem...attól még tény marad. :)
Csak néhány dolog a probléma bonyolultságának megvilágítására:
1. Eleve meg kell adni azt, hogy milyen rendszerességű, dózisú, időtartamú szerhasználatot minősítesz "füvezésnek". Itt jelentkezik az első probléma: hogyan validálod ezt? Általában bemondás alapján szokták felmérni az ilyen vizsgálatoknál a szerhasználati szokásokat, ami nem biztos, hogy fedi a valóságot (ha a szervezetbe kerülő hatóanyag mennyiségét akarod meghatározni, akkor tuti nem fedi, mert azt a júzer sem tudhatja).
2. Megfelelő kontrollcsoportokat kell hozzá találnod.
3. Maga a hatás is összetett, hiszen az intelligenciát, az agysejtek és a köztük levő kapcsolatok számát, a szellemi teljesítőképességet rengeteg dolog befolyásolja, pláne hosszú távon, ahol a THC hatásai is kimutathatóak lennének.
A hatások egyértelmű kimutatásához az kéne, hogy emberek egy csoportját (akik a marihuánán kívül semmilyen más tudatmódosító anyagot nem fogyasztottak a vizsgálat ideje alatt, THC-ből viszont pontosan ismert, hogy mennyi jutott a szervezetükbe) évtizedekig folyamatosan megfigyeljenek, kövessék a fizikai és mentális állapotuk alakulását. Ez nyilván kivitelezhetetlen. Így viszont maradnak a bizonytalan emberi, illetve a kísérleti állatokkal kapott eredmények (amikben persze lehetnek tévedések is az emberre gyakorolt hatásokat nézve)...
De mint ahogy a rák is öl, pedig nem tudjuk megfogni egyértelműen, hogy mi okozza, ugyanúgy pl. a THC-nak is igenis vannak káros hatásai, csak még nem tudjuk pontosan bebizonyítani, hogy mik és hol. Egyébként ezt józan ésszel végiggondolva is be lehet látni, hiszen az agyműködés alapvető biokémiai folyamataiba szól bele - ugyanúgy mint a barbiturátok, az ópiátok, az LSD, az MDMA, az etil-alkohol és társaik, aminek előbb-utóbb elkerülhetetlen következményei vannak. Ezt vagy tudomásul veszi valaki, vagy nem...attól még tény marad. :)
Csak néhány dolog a probléma bonyolultságának megvilágítására:
1. Eleve meg kell adni azt, hogy milyen rendszerességű, dózisú, időtartamú szerhasználatot minősítesz "füvezésnek". Itt jelentkezik az első probléma: hogyan validálod ezt? Általában bemondás alapján szokták felmérni az ilyen vizsgálatoknál a szerhasználati szokásokat, ami nem biztos, hogy fedi a valóságot (ha a szervezetbe kerülő hatóanyag mennyiségét akarod meghatározni, akkor tuti nem fedi, mert azt a júzer sem tudhatja).
2. Megfelelő kontrollcsoportokat kell hozzá találnod.
3. Maga a hatás is összetett, hiszen az intelligenciát, az agysejtek és a köztük levő kapcsolatok számát, a szellemi teljesítőképességet rengeteg dolog befolyásolja, pláne hosszú távon, ahol a THC hatásai is kimutathatóak lennének.
A hatások egyértelmű kimutatásához az kéne, hogy emberek egy csoportját (akik a marihuánán kívül semmilyen más tudatmódosító anyagot nem fogyasztottak a vizsgálat ideje alatt, THC-ből viszont pontosan ismert, hogy mennyi jutott a szervezetükbe) évtizedekig folyamatosan megfigyeljenek, kövessék a fizikai és mentális állapotuk alakulását. Ez nyilván kivitelezhetetlen. Így viszont maradnak a bizonytalan emberi, illetve a kísérleti állatokkal kapott eredmények (amikben persze lehetnek tévedések is az emberre gyakorolt hatásokat nézve)...