Persze, a létfenntartást segítő tárgyak közül nehéz eldönteni, hogy mit dobnál ki. Én úgy válogatnék, hogy melyiket lehet a legnehezebben helyettesíteni, illetve melyik használatával tudom a legtöbb időt nyerni. Ezért írtam, hogy inkább a mosógépet dobnám ki utoljára. :)
Ez a tál-felhalmozás dolog szerintem mindenkinél aktiválódik, aki otthon főz. Olyan NINCS, hogy elég tálad van. :D Egy tálat annyi mindenre lehet használni, hogy az ember úgy érzi, mindig elkél még egy...persze utána is csak a 3-4 megszokottat fogja használni. :D Ne kérdezd, miért van ez...majd jó lesz az unokáknak, vagy mittudomén. xD
Hmmm...mit vinnék magammal egy lakatlan szigetre? Az attól függ ugye, hogy milyen éghajlati övben fekszik. Mondjuk vegyük a legjobb eshetőséget, hogy trópusi szigetről van szó, tehát a természetes élőhelyünkhöz hasonló klímájú, mert igazából ott van csak esélyünk gyakorlatilag minden nélkül életben maradni. Mondjuk legyen azért valami vegetáció is a szigeten, ne csak egy vulkanikus kúp legyen. Vegyük hozzá, hogy hosszú távon ott kell élni, tehát nem csak néhány hétig kibírni. Mondjuk zárjuk ki az olyan dolgokat is mint repülő meg hajó, legyenek csak használati tárgyak, amit tényleg akár egy hátizsákban is magammal tudnék vinni. Ilyen feltételek mellett vinnék egy jó erős machetét, egy 10-20 literes, acél folyadéktartó edényt és 50 méter statikus hegymászókötelet. Asszem ezekkel a szigeten található kövek segítségével meg tudnám oldani az életben maradásom. :)
A márka érdekes dolog. Nagyon régóta létezik maga az elv a fogalom mögött (az ókortól biztosan, de valószínűleg már előtte is volt megfelelője). Az az értelme, hogy a vevők meg tudják különböztetni a különböző előállítók termékeit, és ha elégedettek valamelyikkel, egy jel alapján egyszerűbben meg tudják keresni újra ugyanazt az árut. Elvileg a márka egy adott minőséget képvisel, garantálja, hogy másodszorra is ugyanazt kapod, ha ugyanolyan márkájú dolgot veszel. Ugyanakkor el is különíti a termékeket, hiszen a különböző márkákat automatikusan különböző minőségűnek gondoljuk. Viszont épp ezek miatt ki is lehet használni a dolgot, hiszen a márka "imidzsének" építésével azt az illúziót lehet kelteni a fogyasztóban, hogy maga a termék is jobb (jó példák erre a "márkás" női ruhaboltok).
Szerintem ott érdemes márkahűnek lenni, ahol a márka mögött valami egyéni, a céghez kötődő fejlesztés, kutatás, eljárás áll, vagy minőségi alapanyagok használatát jelzi, stb. (tehát tartalom is van mögötte, nem csak egy megkülönböztető szimbólum). Ha már a hegymászófelszerelésnél tartunk, ott pl. számít a márka, vagy biciklinél, számítógépnél (bár ott is lehetnek sorozathibás az alkatrészek), autónál is. Ruhaneműnél némelyik márkánál valóban igaz, hogy minőségibb anyagokat használnak, és gondosabban varrják, de általában ott a tervezőt kell megfizetni a márkanévvel. Kajánál azért nem számít annyira a márka, mert az élelmiszeripari áruk minősége a hasonló gyártási technológia miatt nem variál annyira (persze azok között is van jobb meg rosszabb a felhasznált alapanyagtól függően, de ez inkább az árban látszik, nem a márkán).
A japánoknak már külön chips-evő kezük is van. :D
Ez a tál-felhalmozás dolog szerintem mindenkinél aktiválódik, aki otthon főz. Olyan NINCS, hogy elég tálad van. :D Egy tálat annyi mindenre lehet használni, hogy az ember úgy érzi, mindig elkél még egy...persze utána is csak a 3-4 megszokottat fogja használni. :D Ne kérdezd, miért van ez...majd jó lesz az unokáknak, vagy mittudomén. xD
Hmmm...mit vinnék magammal egy lakatlan szigetre? Az attól függ ugye, hogy milyen éghajlati övben fekszik. Mondjuk vegyük a legjobb eshetőséget, hogy trópusi szigetről van szó, tehát a természetes élőhelyünkhöz hasonló klímájú, mert igazából ott van csak esélyünk gyakorlatilag minden nélkül életben maradni. Mondjuk legyen azért valami vegetáció is a szigeten, ne csak egy vulkanikus kúp legyen. Vegyük hozzá, hogy hosszú távon ott kell élni, tehát nem csak néhány hétig kibírni. Mondjuk zárjuk ki az olyan dolgokat is mint repülő meg hajó, legyenek csak használati tárgyak, amit tényleg akár egy hátizsákban is magammal tudnék vinni. Ilyen feltételek mellett vinnék egy jó erős machetét, egy 10-20 literes, acél folyadéktartó edényt és 50 méter statikus hegymászókötelet. Asszem ezekkel a szigeten található kövek segítségével meg tudnám oldani az életben maradásom. :)
A márka érdekes dolog. Nagyon régóta létezik maga az elv a fogalom mögött (az ókortól biztosan, de valószínűleg már előtte is volt megfelelője). Az az értelme, hogy a vevők meg tudják különböztetni a különböző előállítók termékeit, és ha elégedettek valamelyikkel, egy jel alapján egyszerűbben meg tudják keresni újra ugyanazt az árut. Elvileg a márka egy adott minőséget képvisel, garantálja, hogy másodszorra is ugyanazt kapod, ha ugyanolyan márkájú dolgot veszel. Ugyanakkor el is különíti a termékeket, hiszen a különböző márkákat automatikusan különböző minőségűnek gondoljuk. Viszont épp ezek miatt ki is lehet használni a dolgot, hiszen a márka "imidzsének" építésével azt az illúziót lehet kelteni a fogyasztóban, hogy maga a termék is jobb (jó példák erre a "márkás" női ruhaboltok).
Szerintem ott érdemes márkahűnek lenni, ahol a márka mögött valami egyéni, a céghez kötődő fejlesztés, kutatás, eljárás áll, vagy minőségi alapanyagok használatát jelzi, stb. (tehát tartalom is van mögötte, nem csak egy megkülönböztető szimbólum). Ha már a hegymászófelszerelésnél tartunk, ott pl. számít a márka, vagy biciklinél, számítógépnél (bár ott is lehetnek sorozathibás az alkatrészek), autónál is. Ruhaneműnél némelyik márkánál valóban igaz, hogy minőségibb anyagokat használnak, és gondosabban varrják, de általában ott a tervezőt kell megfizetni a márkanévvel. Kajánál azért nem számít annyira a márka, mert az élelmiszeripari áruk minősége a hasonló gyártási technológia miatt nem variál annyira (persze azok között is van jobb meg rosszabb a felhasznált alapanyagtól függően, de ez inkább az árban látszik, nem a márkán).