Az ilyen szülő ne vállaljon gyereket... A felvilágosítás elsősorban a szülő dolga, mert normális esetben is ő az, akihez a gyereknek tudnia kell fordulni a testi-lelki problémáival. A szex iránt is nagyon hamar elkezdenek érdeklődni a gyerekek, és sok szülő megijed attól, hogy mondjuk egy óvodásnak magyarázzon a témáról...talán nem is tudja, hogy hogyan kezdjen neki, mit mondjon el belőle, ezért inkább tereli a témát, kamuzik, vagy nem is mond semmit. Sokszor sajnos a szülők sincsenek tisztában a válaszokkal... Később meg már látva a hezitálásukat nem őket fogja kérdezni a gyerek, hanem megpróbálja összerakni a társaitól hallott infókat. Pedig bármelyik életkorban lehet (és ha kérdezi, kell is) erről a témáról beszélni - ferdítések és mellébeszélés nélkül - egy gyereknek. Meg lehet fogalmazni bármit úgy is, hogy megértse egy gyerek is, és ne okozzon törést a lelkében (ha ez elmarad, később fog bekövetkezni épp emiatt a törés).
Sajnos a pedagógusok között is kevés az olyan, aki normális kapcsolatot tud kialakítani a gyerekekkel, és sikerül elérnie azt a bizalmat és tiszteletet, ami ahhoz kell, hogy ilyen kérdésekben is merjenek hozzá fordulni. Nem mondom, nem könnyű, de sok tanár nem is törekszik erre. A szomorú az, hogy ez sok szülőre is jellemző... Sajnos igaz az, hogy sokan érzelmileg éretlenül vállalnak gyereket, aztán meg csodálkoznak, hogy nem tudnak megbirkózni a feladattal...
Sajnos a pedagógusok között is kevés az olyan, aki normális kapcsolatot tud kialakítani a gyerekekkel, és sikerül elérnie azt a bizalmat és tiszteletet, ami ahhoz kell, hogy ilyen kérdésekben is merjenek hozzá fordulni. Nem mondom, nem könnyű, de sok tanár nem is törekszik erre. A szomorú az, hogy ez sok szülőre is jellemző... Sajnos igaz az, hogy sokan érzelmileg éretlenül vállalnak gyereket, aztán meg csodálkoznak, hogy nem tudnak megbirkózni a feladattal...