Irene Andersen után, most itt egy újabb izmos és "szemrevaló teremtés" aki nem más, mint Michelle Brent.(Balázs kommentje a Sport Izén :DDD)
Osztályozáshoz be kell jelentkezned.
Irene Andersen után, most itt egy újabb izmos és "szemrevaló teremtés" aki nem más, mint Michelle Brent.(Balázs kommentje a Sport Izén :DDD)
Ha jönnek szépen a sikerek, legyen az body building, vagy akármi más,ami esetleg elsőre ártalmatlannak tűnik, vagy még hasznos és egészséges is, mint mondjuk a ma felkapott vitamin őrület, vagy egy egyszerű fogyókúra, akkor a sikerélmény hajszolása magával ragadhatja az embert és nagyon könnyen átcsaphat egy egészséges életmód, valami rendkívül káros irányba. Lásd anorexia, bulimia, vagy ortorexia (egészségfüggő), de ide kell sorolni a hasonló hölgyeket is sajnos, pedig iszonyatos munka, pénz, idő és kitartás van nekik benne. Sajnos a női egyenjogúság odáig korcsosult, hogy a nők olyan izmokat akarnak, mint nekünk van (no jó, intenzíven sportoló férfiaknak van). És azért mondom, hogy korcsosult, mert ezzel elveszítik a gyengébbik nem mivoltukat a szó minden értelmében és ezzel önmaguknak ártanak a legjobban. Mert senki ne gondolja, hogy egy nő (de egy férfi se) csak egészséges táplálkozással és sporttal így ki tudja magát gyúrni. Ezek szúrják magukat rendszeresen és csak azért, hogy ő legyen a legférfiasabb nő és ezt mások is elismerjék és díjazzák. Ezen a szinten már versenyről versenyre "él", koplal, edz, szálkásít, versenyez, zabál és minden kezdődik elölről. Kialakul egyfajta csőlátás és egyre szebbnek gondolja magát, de sohasem tökéletesnek, pont mint egy anorexiás. Aztán gondolom jönnek a tiszta gondolatok két verseny között, amikor ráeszmél, hogy a karja már nagyobb mint a feje, de a melltartóban már nincs semmi és akkor jön a pánik, hogy mentsük a menthetőt. De lehet, hogy csak ezért szilikonoznak és műkörmöznek, hogy meg tudják különböztetni a férfi és a női versenyzőket. ;)
Szóval szerintem a lényeg, hogy mindenben tudjunk mértéket tartani. (Írom mindezt a 3. sör után...)