Tomcat megint akciózott. Elment két híres magyar egyetemre diákokat kérdezgetni, hogy felmérje azok tudásszintjét.
Először is nem lehet tudni mennyire reprezentatív a kutatása (lehet egy csomó jó választ kivágtak), másodszor ennyi erővel a "Mit iszik a tehén?" beugratós kérdéssel elmehettek volna az orvosi karra is.
Igazad van - én is utálom az olyan jellegű tudást, amikor valaki tudja, hogy melyik drámában szerepel gomböntő, de közben fingja nincs arról, miről szól a darab. Amikor valaki megmondja, hogy ki írta az Anyegint, de nem olvasta. De azért ahhoz, hogy a téglák közt intelligensen válogatni tudjál, egyszer ezt a téglát a kezedbe kellett venned, el kell döntened, hogy szükséged van-e rá? Ez azt jelenti, hogy (ha csak egy rövid időre is) az adat bekerül a memóriádba. Azt kell mondjam, nagyon sokmindenről képtelen vagy eldönteni elsőre, fogod-e majd hasznát venni - hogy a te hasonlatodnál maradjunk, ha egy tégla helyett egy kúpcserepet fogsz a kezedbe, és megvetve eldobod, akkor most intelligensen cselekedtél? Nem kell folyamatosan a kezedben tartanod, de tudd, hogy létezik, tudd, hogy hova raktad, ha egyszer majd szükséged lenne rá. És minél több cuccot fogsz meg az életed során, és minél többet raktározol belőle, annál szebb lesz a házad. Ugyanakkor, ha mindent elteszel, egy idő után úszni fogsz a szemétben. Sajnos az emberek raktározási kapacitása sem egyforma - és még jellemzőbb, hogy akié kicsi, az lekicsinyli ennek szükségességét...