Bátorság kel hozzá. Nem is kevés.
A küzdelem nem egyenlőtlen.
Az életed kockáztatod.
Mindkét félnek esélye van a győzelemre.
Nem tudom, hogy ezen mit nem lehet érteni.
Egyetértek veled, hogy a küzdelem élvhajhászása nem szép dolog és elítélendő. De magát a küzdelmet igenis dicsőségesnek tekintem. Egy bikával szembenézni és legyőzni azt egy ilyen harcban nem kis teljesítmény, bárhogy is vesszük.
Purple csak egy dolog:
vágóhíd + brutális, de gyors halál + nulla esély a túlélésre = emberséges
aréna + viadal + szenvedés + esély a túlélésre = embertelen
Itt tart a társadalmunk. Az ellen ágálunk, ha egy ember küzdelemben legyőz egy állatot, míg a vágóhidak non-stop gyilkolása teljesen elfogadott csak azért, mert a halál az gyors.
Te mit választanál? A gyors halált, vagy a lehetőséget, hogy megküzdj az életedért?
Írták itt, hogy szegény bikának nincs választása. A legtöbben a küzdelmet választanák. A túlélési ösztön az állatokban még erősebb. Ez a bika sokkal szerencsésebb a fajtársaihoz képest, hogy legalább az esélyt megkapja.
Ha a vadonban támad rá egy másik állat ott is van esélye, hogy túlélje. Itt is van. A vágóhídon nincs!
De nem is kell a vágóhídra menni. Elég egy faluba. Ott a disznónak sincs sok esélye, nyolcan lefogják azt ennyi. Ha pillanatra el is szabadul, akkor is megölik. Nincs lehetősége a menekülésre, a túlélésre.
Ezért tartom még így is emberségesebbnek ezt a fajta halált, mint halálra tenyésztett életet.
Csak én látom így, hogy az esélytelenség az sokkal rosszabb, mint az esélyesség?
Még a vadászat is embertelenebb, mert ha már meghallja a lövést a vad, addigra már mindegy. Ráadásul a vadász lesből támad, nem szemtől szemben.
Ezért dicsőséges, mert egy ilyen fenséges állattal kell megküzdeni szemtől szemben.
Sokkoló videó: bikapiercing
A küzdelem nem egyenlőtlen.
Az életed kockáztatod.
Mindkét félnek esélye van a győzelemre.
Nem tudom, hogy ezen mit nem lehet érteni.
Egyetértek veled, hogy a küzdelem élvhajhászása nem szép dolog és elítélendő. De magát a küzdelmet igenis dicsőségesnek tekintem. Egy bikával szembenézni és legyőzni azt egy ilyen harcban nem kis teljesítmény, bárhogy is vesszük.
Purple csak egy dolog:
vágóhíd + brutális, de gyors halál + nulla esély a túlélésre = emberséges
aréna + viadal + szenvedés + esély a túlélésre = embertelen
Itt tart a társadalmunk. Az ellen ágálunk, ha egy ember küzdelemben legyőz egy állatot, míg a vágóhidak non-stop gyilkolása teljesen elfogadott csak azért, mert a halál az gyors.
Te mit választanál? A gyors halált, vagy a lehetőséget, hogy megküzdj az életedért?
Írták itt, hogy szegény bikának nincs választása. A legtöbben a küzdelmet választanák. A túlélési ösztön az állatokban még erősebb. Ez a bika sokkal szerencsésebb a fajtársaihoz képest, hogy legalább az esélyt megkapja.
Ha a vadonban támad rá egy másik állat ott is van esélye, hogy túlélje. Itt is van. A vágóhídon nincs!
De nem is kell a vágóhídra menni. Elég egy faluba. Ott a disznónak sincs sok esélye, nyolcan lefogják azt ennyi. Ha pillanatra el is szabadul, akkor is megölik. Nincs lehetősége a menekülésre, a túlélésre.
Ezért tartom még így is emberségesebbnek ezt a fajta halált, mint halálra tenyésztett életet.
Csak én látom így, hogy az esélytelenség az sokkal rosszabb, mint az esélyesség?
Még a vadászat is embertelenebb, mert ha már meghallja a lövést a vad, addigra már mindegy. Ráadásul a vadász lesből támad, nem szemtől szemben.
Ezért dicsőséges, mert egy ilyen fenséges állattal kell megküzdeni szemtől szemben.