A biszexualitás jelenléte is fényesen bizonyítja azt, hogy milyen bonyolult módon, sok tényező közrejátszása által alakul ki az emberekben a párpreferencia. A biszexualitás is bizonyítja, hogy nem "eleve elrendelten" homokos valaki. Egyébként már hogy ne lenne végállapot. Azért, mert nyitott marad minkét irányba? Ez is egy fajta "válasz" az őt ért hatásokra, hogy így identifikálja magát, így helyezkedik el a világban, a társadalomban. Az, hogy a különböző lelki folyamatok milyen végállapotokhoz vezetnek, egyénenként is különböző, mivel mindenkinek más a személyisége, az alapvető lelki alkata, a környezete, a lehetőségei.
(Végállapot alatt meg nyilván az aktuális állapotot értem, ez változhat is idővel, de ez meg megint csak az én véleményemet bizonyítja, miszerint a homoszexualitás gyakorlatilag bizonyos környezeti hatásokra, traumákra adott, speciális lelki válaszreakció, ami azonban nem azonos a természetes működéssel).
Egyébként a legtöbb ember, aki divatból változtat a preferenciáin, az valóban jellemzően biszexuális, mert ez még egy jobban vállalható, köztes átmenet, és nem kell lemondania miatta a természetes késztetéseiről sem. De a divathomoszexualitás egy másik kérdés, az inkább önértékelési problémákra, önelfogadtatási, megfelelési kényszerre, feltűnési viszketegségre, a másik nemmel folytatott, értékes emberi kapcsolatok hiányára, kiégettségre vezethető vissza.
"Két kandisznó anális közösüléséből még nem született utód."
(Végállapot alatt meg nyilván az aktuális állapotot értem, ez változhat is idővel, de ez meg megint csak az én véleményemet bizonyítja, miszerint a homoszexualitás gyakorlatilag bizonyos környezeti hatásokra, traumákra adott, speciális lelki válaszreakció, ami azonban nem azonos a természetes működéssel).
Egyébként a legtöbb ember, aki divatból változtat a preferenciáin, az valóban jellemzően biszexuális, mert ez még egy jobban vállalható, köztes átmenet, és nem kell lemondania miatta a természetes késztetéseiről sem. De a divathomoszexualitás egy másik kérdés, az inkább önértékelési problémákra, önelfogadtatási, megfelelési kényszerre, feltűnési viszketegségre, a másik nemmel folytatott, értékes emberi kapcsolatok hiányára, kiégettségre vezethető vissza.