Képzeljük el, hogy gyerekek kórusban azt éneklik, hogy kb. 2000 éve valami furcsa srác kitalálta, hogy minket Isten teremtett... Hát nem lenne felháborító?
Ugyan ezek a jelenségek megvannak a csoportosan élő állatok esetében is. Ők is éreznek haragot, örömöt. Ők is "szerelmesek", stb. Egyszerűen ezekre a lét- és fajfentartás miatt -most ez csúnyán fog hangzani- szükség van.
Az ember esetén sincs ez máskép. Azért érzel örömöt, szomorúságot, szerelmet, minden mást, mert ahhoz, hogy a társadalom tagja légy, hogy életben maradhass, hogy túlélj ezekre szükséged van. Ez így alakult ki még az ősi időkben, amikor lekészálódtunk a fákról, és kis csordákban próbáltunk törzsfejlődni teljes erőnkből. Azoknál a csordáknál akiknél ez jól működött, azok túléltek, és a késői leszármazottai most itt vitatkoznak. És ehhez nem volt szükségük azoknak az ősöknek semmi féle spirituális maszlagra.
Az ember esetén sincs ez máskép. Azért érzel örömöt, szomorúságot, szerelmet, minden mást, mert ahhoz, hogy a társadalom tagja légy, hogy életben maradhass, hogy túlélj ezekre szükséged van. Ez így alakult ki még az ősi időkben, amikor lekészálódtunk a fákról, és kis csordákban próbáltunk törzsfejlődni teljes erőnkből. Azoknál a csordáknál akiknél ez jól működött, azok túléltek, és a késői leszármazottai most itt vitatkoznak. És ehhez nem volt szükségük azoknak az ősöknek semmi féle spirituális maszlagra.