Képzeljük el, hogy gyerekek kórusban azt éneklik, hogy kb. 2000 éve valami furcsa srác kitalálta, hogy minket Isten teremtett... Hát nem lenne felháborító?
Dobálozunk szavakkal. A tudomány is dogmára épül amit módszertannak hivnak. A egyházi vallás is modszertanra épül amit ők dogmának hivnak. Butaság lenne azt hinni, hogy aki spirituális, az nem ismeri a tudományt, mert vannak akik ismerik. De nem azért vagyok a földön, hogy magamba szajkozzam Stephen Hawkings kvantum ugrásról szóló teoriáit,vagy csodálkozzak, hogy na megen kaptak egy leleletet. Az Élet a jelenbe van, Önmgadba, ott vagy ahová figyelsz. Nem megfejtened kell az életet hanem uralnod. Darwin mondja valahol hogy miként urald? Nem. Alkotmányokat irunk és törvényeket hozunk, de ezzel még nem az életet uraljuk csak a Társadalmat és az egyént, miközbe a lenézett spirituális ember a mindennapokba cserkészi be a hitét vagy jobbik esetbe a Megtapasztalt tudását.
Miért kell ki nevetni az ilyen embereket? Most egyénekről beszéljünk ne egyházról.
Miért baj az ha egymásba nem csak embert látunk, hanem Testvért is?
Hol fáj ha én azt mondom, hogy tudom nem halok meg a halál után?
Miért rossz ha az emberek közösségbe gyülnek és vigaszt nyernek hitükre?
Mi van azzal ha 2 órán át a semmibe meredve meditálok s csak a légzésem figyelem?
Ettől talán butább leszek? Nem fogok valamit tudni amit mások igen ?
Miért kell ki nevetni az ilyen embereket? Most egyénekről beszéljünk ne egyházról.
Miért baj az ha egymásba nem csak embert látunk, hanem Testvért is?
Hol fáj ha én azt mondom, hogy tudom nem halok meg a halál után?
Miért rossz ha az emberek közösségbe gyülnek és vigaszt nyernek hitükre?
Mi van azzal ha 2 órán át a semmibe meredve meditálok s csak a légzésem figyelem?
Ettől talán butább leszek? Nem fogok valamit tudni amit mások igen ?