Képzeljük el, hogy gyerekek kórusban azt éneklik, hogy kb. 2000 éve valami furcsa srác kitalálta, hogy minket Isten teremtett... Hát nem lenne felháborító?
Mert én meg ezen kívül a parszimónia elvét is szeretem alkalmazni...és nem találkoztam még olyan jelenséggel, ami megingatott volna abban, hogy ez a gyakorlatom helytelen...márpedig amíg "egyszerűbb", logikusabb elméletekkel is meg tudom magyarázni azt, hogy miért vagyunk itt, illetve hogyan keletkezhetett a világ, addig nem fogok kaporszakállú intelligens tervezésben, rendező elvben hinni... :) Az élet szerintem enélkül is csodálatos és lenyűgöző (még ha nincs is semmi "értelme"). Sőt, attól még csodálatosabb, hogy mindez az anyagban rejlő tulajdonságok, és az abból eredő lehetőségek manifesztációja, nem valami idióta gondolati rendszer terméke. :)