Képzeljük el, hogy gyerekek kórusban azt éneklik, hogy kb. 2000 éve valami furcsa srác kitalálta, hogy minket Isten teremtett... Hát nem lenne felháborító?
"Igen,számomra az élvez prioritást ami érdekesebb,ami jobban leköt.Az hogy a többi embert mi érdekli,az ő dolguk."
Ja, az ő dolguk, csak miközben egyesek "érdeklődése" fundamentalista meggyőződésekkel is párosul, emberek szabadságjogai sérülnek, s emberek halnak meg teljesen fölöslegesen. Ez ugyan nem a te felelősséged, de ezek után nem kellene csodálkozni, ha a racionális oldal hozzám hasonlóan lezártnak tekinti az isteni dilemmát a létkérdés tekintetében.
"Számtalanszor elmondtam már,az,hogy bizonyos dolgok mellett nem tudunk minden kétséget kizáróan érvelni, nem jelenti azt,hogy a bekövetkeztüknek a valószínűsége is azonos volna."
Én pedig másodjára adtam egy olyan logikai levezetést, amiben a valószínűségi tényező a megoldás szempontjából irreleváns.
"Tehát szeinted,ha valami nem következik be bizonyos számú próbálkozás után,akkor az csak végtelen számú próbálkozással valósítható meg."
Itt nem empirikusan megfigyelhető jelenségről beszélünk, hanem valami olyasmiről, amit (nagyon) talán egyszer csak "felfedezhetünk" (már ha feltételezzük, hogy erre van esély), ám csak akkor van értelme nyitva hagyni egy ilyen kérdést (megtaláljuk-e valaha?), ha nem egyetlen/pár isten-verzió létezését tartjuk valószínűnek, hanem mindegyikét, mivel jelen ismereteink alapján ugyanakkora eséllyel találjuk meg az egyiket, mint bármelyiket a végtelen verziók listájáról (nem ismert valószínűség). Mit nem tudsz ezen megérteni?
"Nem kell,élsz ahogy akarsz,engem teljesen hidegen hagy."
Akkor ne várd el másoktól a tgtg-féle nyitottságot :)
"De isten vagy létezik,vagy nem,az hogy melyik eset következik be,nem ismert,tehát "logikusan nézve kábé mindkettő létezési esélye ugyanakkora"."
Ugyanakkora úgy, hogy nem ismert. :) Lehet nulla is, de tendálhat a "nagy eséllyel létezik" felé is, előfordulhat, hogy a valóságban így sem létezik. Nem ez a lényeg :D Mivel semmi sem utal arra, hogy isten/istenek létezik/léteznek, ezért szerintem világos, hogy létezésük lehetősége miért nem tart számot a tudomány és a tudományos érdeklődésűek figyelmére.
"Te a mellet állsz,hogy biztosan nem igaz,az,aminek a logikád alapján van esélye.Ezt nevezik hitnek."
Felőlem nevezheted hitnek, ám vallási értelemben semmiképpen sem. De ha az én pozíciómat hitnek nevezzük, akkor a te álláspontod minden további nélkül megérdemli a "minden mindegy" alapú nihilizmus jelzőjét, ugyanis attól, hogy tényszerű információk nem állnak rendelkezésünkre a kérdésben, mint láthattad, tisztán logikai levezetésben is rá tudtam világítani a kérdés (episztemológiailag) redundáns voltára, te mégis kitartasz a "vagy létezik vagy nem" kérdésfeltevés mellett. Szíved joga, de ha engem kérdezel, EZ áll közelebb a vallási értelemben vett hithez (az sem veszi tekintetben a logikát, pontosabban annak intézményfüggetlen módszerét - a teológia így nem játszik).
Ja, az ő dolguk, csak miközben egyesek "érdeklődése" fundamentalista meggyőződésekkel is párosul, emberek szabadságjogai sérülnek, s emberek halnak meg teljesen fölöslegesen. Ez ugyan nem a te felelősséged, de ezek után nem kellene csodálkozni, ha a racionális oldal hozzám hasonlóan lezártnak tekinti az isteni dilemmát a létkérdés tekintetében.
"Számtalanszor elmondtam már,az,hogy bizonyos dolgok mellett nem tudunk minden kétséget kizáróan érvelni, nem jelenti azt,hogy a bekövetkeztüknek a valószínűsége is azonos volna."
Én pedig másodjára adtam egy olyan logikai levezetést, amiben a valószínűségi tényező a megoldás szempontjából irreleváns.
"Tehát szeinted,ha valami nem következik be bizonyos számú próbálkozás után,akkor az csak végtelen számú próbálkozással valósítható meg."
Itt nem empirikusan megfigyelhető jelenségről beszélünk, hanem valami olyasmiről, amit (nagyon) talán egyszer csak "felfedezhetünk" (már ha feltételezzük, hogy erre van esély), ám csak akkor van értelme nyitva hagyni egy ilyen kérdést (megtaláljuk-e valaha?), ha nem egyetlen/pár isten-verzió létezését tartjuk valószínűnek, hanem mindegyikét, mivel jelen ismereteink alapján ugyanakkora eséllyel találjuk meg az egyiket, mint bármelyiket a végtelen verziók listájáról (nem ismert valószínűség). Mit nem tudsz ezen megérteni?
"Nem kell,élsz ahogy akarsz,engem teljesen hidegen hagy."
Akkor ne várd el másoktól a tgtg-féle nyitottságot :)
"De isten vagy létezik,vagy nem,az hogy melyik eset következik be,nem ismert,tehát "logikusan nézve kábé mindkettő létezési esélye ugyanakkora"."
Ugyanakkora úgy, hogy nem ismert. :) Lehet nulla is, de tendálhat a "nagy eséllyel létezik" felé is, előfordulhat, hogy a valóságban így sem létezik. Nem ez a lényeg :D Mivel semmi sem utal arra, hogy isten/istenek létezik/léteznek, ezért szerintem világos, hogy létezésük lehetősége miért nem tart számot a tudomány és a tudományos érdeklődésűek figyelmére.
"Te a mellet állsz,hogy biztosan nem igaz,az,aminek a logikád alapján van esélye.Ezt nevezik hitnek."
Felőlem nevezheted hitnek, ám vallási értelemben semmiképpen sem. De ha az én pozíciómat hitnek nevezzük, akkor a te álláspontod minden további nélkül megérdemli a "minden mindegy" alapú nihilizmus jelzőjét, ugyanis attól, hogy tényszerű információk nem állnak rendelkezésünkre a kérdésben, mint láthattad, tisztán logikai levezetésben is rá tudtam világítani a kérdés (episztemológiailag) redundáns voltára, te mégis kitartasz a "vagy létezik vagy nem" kérdésfeltevés mellett. Szíved joga, de ha engem kérdezel, EZ áll közelebb a vallási értelemben vett hithez (az sem veszi tekintetben a logikát, pontosabban annak intézményfüggetlen módszerét - a teológia így nem játszik).