Képzeljük el, hogy gyerekek kórusban azt éneklik, hogy kb. 2000 éve valami furcsa srác kitalálta, hogy minket Isten teremtett... Hát nem lenne felháborító?
"Holott ez nem ebből következik,hanem magából a tényből,hogy nem ismerjük a kimenetelek számát."
Nem. :) Teoretikusan végtelen számú isten-verzió létezik, s mivel a tapasztalataink alapján eddig egyetlen istenképet sem tekinthetünk igazoltnak, ezért legfeljebb csak ismeretelméleti és/vagy metafizikai szinten közelíthetjük meg a problémát, s ezeken a szinteken ismételten azt kell mondanom, tökéletesen irreleváns, hogy hányféle reális kimenetel létezik. A lépéses példád azért nem működik itt, mert egy szituációfüggő cselekménysorról van szó, nem pedig egy entitásról, aminek elsősorban az attribútumait keressük.
"Csak azt kéne észre venned,hogy bármit mondasz,az,amiben te hiszel,ugyan akkora valószínűséggel igaz,mint az,amiben én hiszek."
Én logikai úton levontam egy következtetést (amit felőlem nevezhetsz hitnek), te viszont úgy foglalsz állást, hogy nem foglalsz állást, nyitva hagysz egy redundáns kérdést, ami szerintem racionálisan nem megengedhető, mivel a kérdés önmagában több problémát vet fel, mint amennyit megválaszolásával megoldana. Sajnálom, de nem tudok elszakadni az Occam borotvája elvtől :)
"Ne gondold azt,hogy nyálcsorgatva kapok minden egyes idiótábnál idiótább elmélet után,mert hát az esély mindenre megvan."
Nem gondolom ezt, de sajnos akárhogy kapálódzol ellene, a te pozíciódból ugyanakkora elánnal "illene" kutatni a hupikék törpikéket, mint a monoteista istent. Elintézheted azzal, hogy előbbi téged nem érdekel, de ez csak egy szubjektív igény megnyilvánulása, ami mint tudjuk, nem kenyere a modern természettudományoknak.
Az utolsó mondatodat sajnos nem tudtam értelmezni.
Nem. :) Teoretikusan végtelen számú isten-verzió létezik, s mivel a tapasztalataink alapján eddig egyetlen istenképet sem tekinthetünk igazoltnak, ezért legfeljebb csak ismeretelméleti és/vagy metafizikai szinten közelíthetjük meg a problémát, s ezeken a szinteken ismételten azt kell mondanom, tökéletesen irreleváns, hogy hányféle reális kimenetel létezik. A lépéses példád azért nem működik itt, mert egy szituációfüggő cselekménysorról van szó, nem pedig egy entitásról, aminek elsősorban az attribútumait keressük.
"Csak azt kéne észre venned,hogy bármit mondasz,az,amiben te hiszel,ugyan akkora valószínűséggel igaz,mint az,amiben én hiszek."
Én logikai úton levontam egy következtetést (amit felőlem nevezhetsz hitnek), te viszont úgy foglalsz állást, hogy nem foglalsz állást, nyitva hagysz egy redundáns kérdést, ami szerintem racionálisan nem megengedhető, mivel a kérdés önmagában több problémát vet fel, mint amennyit megválaszolásával megoldana. Sajnálom, de nem tudok elszakadni az Occam borotvája elvtől :)
"Ne gondold azt,hogy nyálcsorgatva kapok minden egyes idiótábnál idiótább elmélet után,mert hát az esély mindenre megvan."
Nem gondolom ezt, de sajnos akárhogy kapálódzol ellene, a te pozíciódból ugyanakkora elánnal "illene" kutatni a hupikék törpikéket, mint a monoteista istent. Elintézheted azzal, hogy előbbi téged nem érdekel, de ez csak egy szubjektív igény megnyilvánulása, ami mint tudjuk, nem kenyere a modern természettudományoknak.
Az utolsó mondatodat sajnos nem tudtam értelmezni.