"Nem tudom, hogy gondolkodik-e a magzat, de érez és érzékel. Már a fogantatástól kezdve minden hatással van rá, ami az anyával történik, jó is, rossz is."
Süket duma. Egy harmadik harmad előtti embrió kábé annyira érzékeny a környezetére, mint egy kibaszott kötőszöveti rákos daganat.
"Szerintem az téves hozzáállás, hogy az emberek elbasszák az életüket egy gyerekkel./.../ Aki nem akar gyereket, védekezzen, vagy fogja vissza magát, vagy köttesse el magát... Tudom, hogy egyik védekezési módszer sem 100%-os! De ez szerintem baromira nagy hiba... Nem hinném, hogy nagyon megszakadna azon nők szíve, akik elvetetik a gyereküket, mert azt akarják... Akinek meg összejön, azért gondolja végig, mert a legtöbb esetben az abortusz után nem lehet a nőnek többé gyereke. És ha 10 év után meggondolja magát, és szülne mégis? "
Ez a semmitmondás melletti sugalmazás o'an cukker. Minden abortusz elő álló nőt tájékoztatnak a lehetséges komplikációkról a műtét előtt, s mivel az esetek többségében nem altatással történik a beavatkozás, a nő akár a kibaszott műtőasztalon is meggondolhatja magát.
"Az, hogy valaki lelkileg hogy áll a gyerekvállalásra, szerintem úgyis alakul közben, az első gyerekkel tanulja meg az ember, hogyan kell szülőnek lenni, ehhez nem adnak bizonyítványt. "
Ennyire nem lehetsz szemellenzős, gyász. Fel sem merült benned, hogy nem lehet ilyen szinten általánosítani, mivel minden szituáció, élethelyzet emberenként más és más, s hogy kurvára senkinek sincs semmi joga beleszólni, hogy XY hölgyemény milyen élethelyzetben dönthet az abortusz mellett?
"Meg az addig tény, hogy túlnépesedés van, de azt is meg kellene nézni, hogy melyik kontinensen szaporodnak a leginkább, és melyik kontinensen van a legtöbb abortusz... Nem ugyanaz... "
Na lássuk csak, egyik kezemben az europér társadalom annak minden előnyével és hátrányával, másik kezemben meg a kikúrt harmadik világbéli nyomor. Hmmm. Nehéz kérdés.
"Persze, lehet pro és kontra, de én leginkább azokat az érveket nem tudom elfogadni, amelyek arról beszélnek, hogy a gyerek nyűg, a gyerek gond, a gyerek miatt nincs élet, a gyerekkel csak elkúrja az ember az életét..."
Akkor azt az érvet fogadd el, hogy vannak adott szituációk, amikor egy nő életében a gyerek nyűg lenne, s ő úgy véli, hogy tönkremenne az élete, ha mégiscsak megfialná a kis csöpséget, akit a háta közepére sem kíván.
"Tudom, hogy nehéz, főleg manapság, ahol a kormány tevékenysége lassan szinte teljesen ellentétes az élettel, de ezeket talán sosem fogom tudni megérteni..."
A kormánynak kurvára semmi köze sincs a nők nemi szerveihez. Ezt fogd fel B+.
"De ki mondja meg, hogy ki élhet, és ki nem? "
Őőő, mi. Úgy értem MI, emberek.
"De szerintem a két fél nem ugyanabból a szemszögből nézi ezt az egészet. A mai napig amúgy kórházi hulladékként kezelik az abortált magzatokat, kukába vágják, és veszélyes anyagként elégetik, majd valahova csak ledobják, és kész... De a halva született csecsemőnek már kijár a temetés... "
WRONG. Nem minden megtermékenyített petesejt ágyazódik be a méhfalba, háromból egy esetben ugyanúgy menstruációval távozik, mint minden meg nem termékenyített petesejt. Ezeknek sem tartunk kibaszott temetést. Ahogyan a vetélt magzatoknak sem az esetek 99%-ban, kivéve pár idiótát, aki vallási okokból mégiscsak befizet egy sírhelyre a kis húscsomónak.
"És mi van, ha a gyerek 8 éves korára jut oda a szülő anyagilag, hogy nem tudja tovább vállalni a gyereket...? Aki gyereket azért nem vállalna, mert nem tudna neki megadni mindent, mit mondana az ilyen szülőnek? Adják állami gondozásba? Kaparják el (csak itt már a kert végében...?), vagy mi???"
Amennyiben egy szülő már nem képes megfelelő körülményeket biztosítani a csemetéinek, akkor jobb esetben állami gondozásba kerülnek a kölkei. De egy kikúrt abortálandó magzattal mit tudsz csinálni? Beleheggeszted valakibe, hogy csak azért is megszülessen?
Süket duma. Egy harmadik harmad előtti embrió kábé annyira érzékeny a környezetére, mint egy kibaszott kötőszöveti rákos daganat.
"Szerintem az téves hozzáállás, hogy az emberek elbasszák az életüket egy gyerekkel./.../ Aki nem akar gyereket, védekezzen, vagy fogja vissza magát, vagy köttesse el magát... Tudom, hogy egyik védekezési módszer sem 100%-os! De ez szerintem baromira nagy hiba... Nem hinném, hogy nagyon megszakadna azon nők szíve, akik elvetetik a gyereküket, mert azt akarják... Akinek meg összejön, azért gondolja végig, mert a legtöbb esetben az abortusz után nem lehet a nőnek többé gyereke. És ha 10 év után meggondolja magát, és szülne mégis? "
Ez a semmitmondás melletti sugalmazás o'an cukker. Minden abortusz elő álló nőt tájékoztatnak a lehetséges komplikációkról a műtét előtt, s mivel az esetek többségében nem altatással történik a beavatkozás, a nő akár a kibaszott műtőasztalon is meggondolhatja magát.
"Az, hogy valaki lelkileg hogy áll a gyerekvállalásra, szerintem úgyis alakul közben, az első gyerekkel tanulja meg az ember, hogyan kell szülőnek lenni, ehhez nem adnak bizonyítványt. "
Ennyire nem lehetsz szemellenzős, gyász. Fel sem merült benned, hogy nem lehet ilyen szinten általánosítani, mivel minden szituáció, élethelyzet emberenként más és más, s hogy kurvára senkinek sincs semmi joga beleszólni, hogy XY hölgyemény milyen élethelyzetben dönthet az abortusz mellett?
"Meg az addig tény, hogy túlnépesedés van, de azt is meg kellene nézni, hogy melyik kontinensen szaporodnak a leginkább, és melyik kontinensen van a legtöbb abortusz... Nem ugyanaz... "
Na lássuk csak, egyik kezemben az europér társadalom annak minden előnyével és hátrányával, másik kezemben meg a kikúrt harmadik világbéli nyomor. Hmmm. Nehéz kérdés.
"Persze, lehet pro és kontra, de én leginkább azokat az érveket nem tudom elfogadni, amelyek arról beszélnek, hogy a gyerek nyűg, a gyerek gond, a gyerek miatt nincs élet, a gyerekkel csak elkúrja az ember az életét..."
Akkor azt az érvet fogadd el, hogy vannak adott szituációk, amikor egy nő életében a gyerek nyűg lenne, s ő úgy véli, hogy tönkremenne az élete, ha mégiscsak megfialná a kis csöpséget, akit a háta közepére sem kíván.
"Tudom, hogy nehéz, főleg manapság, ahol a kormány tevékenysége lassan szinte teljesen ellentétes az élettel, de ezeket talán sosem fogom tudni megérteni..."
A kormánynak kurvára semmi köze sincs a nők nemi szerveihez. Ezt fogd fel B+.
"De ki mondja meg, hogy ki élhet, és ki nem? "
Őőő, mi. Úgy értem MI, emberek.
"De szerintem a két fél nem ugyanabból a szemszögből nézi ezt az egészet. A mai napig amúgy kórházi hulladékként kezelik az abortált magzatokat, kukába vágják, és veszélyes anyagként elégetik, majd valahova csak ledobják, és kész... De a halva született csecsemőnek már kijár a temetés... "
WRONG. Nem minden megtermékenyített petesejt ágyazódik be a méhfalba, háromból egy esetben ugyanúgy menstruációval távozik, mint minden meg nem termékenyített petesejt. Ezeknek sem tartunk kibaszott temetést. Ahogyan a vetélt magzatoknak sem az esetek 99%-ban, kivéve pár idiótát, aki vallási okokból mégiscsak befizet egy sírhelyre a kis húscsomónak.
"És mi van, ha a gyerek 8 éves korára jut oda a szülő anyagilag, hogy nem tudja tovább vállalni a gyereket...? Aki gyereket azért nem vállalna, mert nem tudna neki megadni mindent, mit mondana az ilyen szülőnek? Adják állami gondozásba? Kaparják el (csak itt már a kert végében...?), vagy mi???"
Amennyiben egy szülő már nem képes megfelelő körülményeket biztosítani a csemetéinek, akkor jobb esetben állami gondozásba kerülnek a kölkei. De egy kikúrt abortálandó magzattal mit tudsz csinálni? Beleheggeszted valakibe, hogy csak azért is megszülessen?