Hát ezt végigvártam, mert bármennyire kezd offtopic lenni, nagyon is érdekes. Legalább megnéztem mik azok a koacervátumok.
A tudományok úgy működnek, hogy mindent pontosan definiálni akarnak, hogy később fogalmi dugóba ne keveredjen senki. Logikus és okos felépítés. Ez alapján az életjelenségek pl. a következők: táplálkozás, légzés, mozgás, keringés, stb. Ha ezt egy sejtcsomó (innentől on-topic) produkálni képes, akkor miért kérdés még, hogy él-e? Ráadásul a linkelt videón korántsem hat-hét hetes csomóról van szó, annál fejlettebb, életjelenségeket produkáló bigyóról. Persze a videó olykor hatásvadász (a sikoly sztem pl. hülyeség), de mondjuk a menekülés, a veszély érzékelése valós.
Tényleg nem tudom elfogadni, hogy ez nem egy élet elpusztítása. Basszus, LÁTSZIK, hogy az. Mi kell még? Mondjuk ötödikben mindenki nézze végig élőben? Maga nyúljon be a fémrúddal szétroppantani azt a menekülő sejtcsomagot?
Szabad és lehet ilyen döntést hozni, mert a törvények megengedik. Ha nem engednék, illegálisan akkor is lenne. De el kéne fogadni, ki kéne tudni mondani, hogy ez miről szól, és azzal együtt megpróbálni elfogadni, nem elkenni és elmismásolni a dolgot.
Biztos igazatok van: elfogult vagyok, legyen. De akkor nem a jelen helyzet miatt, vagy csak mert már átéltem több ilyen várakozást.(De még ha emiatt is volna, akkor is mi van.) Láttam mások várakozását is, fájdalmait és küzdelmeit, mikor valami nem jött össze, nem úgy jött össze, és ezek mellett soha sehol sem hallottam abortuszról lebeszélt nőket úgy nyilatkozni, hogy jobb lett volna mégis elvetetni. Legalább annyira sérti ezeket az embereket az, hogy elbagatellizáljuk, selyempapírba csomagoljuk az abortuszt, mint másokat az, hogy gyilkosságnak hívjuk.
Még a vírusok is az élet határán létezőnek mondott izék. Vitázunk rajta, kutatjuk. Egy szíves, agyas, mozgó és anyagcserét folytató emberkezdemény miért nem lehet az? Esélyt sem kap, hogy talán esetleg ő is egy élő valami lehessen?
Csak mert kényelmetlen, lássátok be. Ha ilyen kényelmetlen volna 75 év fölött mindenki, őket is öldösnénk, ez a szomorú valóság, és azt sem öldösésnek, hanem valami szép és kényelmes fogalomnak hívnánk. Nem tud a világ ezzel szembenézni? Úgy látom, nem. Megint összefoglaltam a véleményem, lehet győzködni, kövezni, anyázni, cimkézni, általánosítani, humorheroldkodni, kit mi tesz boldoggá, én ezen a véleményemen ma és holnap sem fogok változtatni, lemondhattok rólam ilyen szempontból is.
A tudományok úgy működnek, hogy mindent pontosan definiálni akarnak, hogy később fogalmi dugóba ne keveredjen senki. Logikus és okos felépítés. Ez alapján az életjelenségek pl. a következők: táplálkozás, légzés, mozgás, keringés, stb. Ha ezt egy sejtcsomó (innentől on-topic) produkálni képes, akkor miért kérdés még, hogy él-e? Ráadásul a linkelt videón korántsem hat-hét hetes csomóról van szó, annál fejlettebb, életjelenségeket produkáló bigyóról. Persze a videó olykor hatásvadász (a sikoly sztem pl. hülyeség), de mondjuk a menekülés, a veszély érzékelése valós.
Tényleg nem tudom elfogadni, hogy ez nem egy élet elpusztítása. Basszus, LÁTSZIK, hogy az. Mi kell még? Mondjuk ötödikben mindenki nézze végig élőben? Maga nyúljon be a fémrúddal szétroppantani azt a menekülő sejtcsomagot?
Szabad és lehet ilyen döntést hozni, mert a törvények megengedik. Ha nem engednék, illegálisan akkor is lenne. De el kéne fogadni, ki kéne tudni mondani, hogy ez miről szól, és azzal együtt megpróbálni elfogadni, nem elkenni és elmismásolni a dolgot.
Biztos igazatok van: elfogult vagyok, legyen. De akkor nem a jelen helyzet miatt, vagy csak mert már átéltem több ilyen várakozást.(De még ha emiatt is volna, akkor is mi van.) Láttam mások várakozását is, fájdalmait és küzdelmeit, mikor valami nem jött össze, nem úgy jött össze, és ezek mellett soha sehol sem hallottam abortuszról lebeszélt nőket úgy nyilatkozni, hogy jobb lett volna mégis elvetetni. Legalább annyira sérti ezeket az embereket az, hogy elbagatellizáljuk, selyempapírba csomagoljuk az abortuszt, mint másokat az, hogy gyilkosságnak hívjuk.
Még a vírusok is az élet határán létezőnek mondott izék. Vitázunk rajta, kutatjuk. Egy szíves, agyas, mozgó és anyagcserét folytató emberkezdemény miért nem lehet az? Esélyt sem kap, hogy talán esetleg ő is egy élő valami lehessen?
Csak mert kényelmetlen, lássátok be. Ha ilyen kényelmetlen volna 75 év fölött mindenki, őket is öldösnénk, ez a szomorú valóság, és azt sem öldösésnek, hanem valami szép és kényelmes fogalomnak hívnánk. Nem tud a világ ezzel szembenézni? Úgy látom, nem. Megint összefoglaltam a véleményem, lehet győzködni, kövezni, anyázni, cimkézni, általánosítani, humorheroldkodni, kit mi tesz boldoggá, én ezen a véleményemen ma és holnap sem fogok változtatni, lemondhattok rólam ilyen szempontból is.