Figy. Akkor megpróbálom kicsit egyértelműbben leírni: :)
Most 2010 van, ugye. Az amerikai, angol, német és japán csúcslaborokban kutatnak ezen a szinten.
Magyarország vezető laborjaiban a 2000-2005-ös szintet tudjuk hozni (főleg anyagi okok miatt).
Az egyetemeken úgy kb. az 1990-es évekig tanítják a bevett módszereket, biztos ismereteket.
Gimnáziumban kémia, biológia, fizika órán az 1800-as, esetleg az 1900-as évek első felének módszereinek egy nagyon kis részét ismerheted meg.
Otthon pedig max. az 1600-as, 1700-as évek színvonalán tudsz bármit is csinálni, ami köszönőviszonyban sincs a mai megközelítésekkel, módszerekkel. :) (Megsúgom: egy mai, közepes (!) színvonalú labor otthoni felállításához is kb. 50-100 millió forintra van szükség.)
A másik, még fontosabb dolog: a kutatás nem abból áll, hogy oldatokat lögybölsz össze, meg megnézed a hajszáladat mikroszkóp alatt. Értelmezni is tudni kell a látottakat, illetve megmagyarázni, hogy miért történhetett úgy egy jelenség, mi lehet az oka, háttere, miért alakulhatott ki. Ezután az elméleti modelledet tervezett (!) kísérletekkel ki kell próbálni. Magyarul ez szisztematikus munkát jelent, nem random, hasraütés-szerű megfigyelgetéseket. Az eredményeket pedig ki is kell tudni értékelni, amihez pl. komoly statisztikai ismeretek is kellenek. Nem véletlenül képezik a kutatókat több éven keresztül az egyetemeken (és még utána is sokáig) erre a munkára. És ezt a tudást nem tudod úgy megszerezni, hogy nézed a National Geographic-ot, vagy utánaolvasol a neten, mert ami ott van, az nem tudomány, hanem a nagyközönségnek szánt ismeretterjesztés. :)
Ez ugyanolyan mint a mérnökség. Attól, mert szétszedsz egy motort vagy tv-t a sufniban, még nem fogsz tudni új motort, autót, működő tv-t tervezni... :)
Most 2010 van, ugye. Az amerikai, angol, német és japán csúcslaborokban kutatnak ezen a szinten.
Magyarország vezető laborjaiban a 2000-2005-ös szintet tudjuk hozni (főleg anyagi okok miatt).
Az egyetemeken úgy kb. az 1990-es évekig tanítják a bevett módszereket, biztos ismereteket.
Gimnáziumban kémia, biológia, fizika órán az 1800-as, esetleg az 1900-as évek első felének módszereinek egy nagyon kis részét ismerheted meg.
Otthon pedig max. az 1600-as, 1700-as évek színvonalán tudsz bármit is csinálni, ami köszönőviszonyban sincs a mai megközelítésekkel, módszerekkel. :) (Megsúgom: egy mai, közepes (!) színvonalú labor otthoni felállításához is kb. 50-100 millió forintra van szükség.)
A másik, még fontosabb dolog: a kutatás nem abból áll, hogy oldatokat lögybölsz össze, meg megnézed a hajszáladat mikroszkóp alatt. Értelmezni is tudni kell a látottakat, illetve megmagyarázni, hogy miért történhetett úgy egy jelenség, mi lehet az oka, háttere, miért alakulhatott ki. Ezután az elméleti modelledet tervezett (!) kísérletekkel ki kell próbálni. Magyarul ez szisztematikus munkát jelent, nem random, hasraütés-szerű megfigyelgetéseket. Az eredményeket pedig ki is kell tudni értékelni, amihez pl. komoly statisztikai ismeretek is kellenek. Nem véletlenül képezik a kutatókat több éven keresztül az egyetemeken (és még utána is sokáig) erre a munkára. És ezt a tudást nem tudod úgy megszerezni, hogy nézed a National Geographic-ot, vagy utánaolvasol a neten, mert ami ott van, az nem tudomány, hanem a nagyközönségnek szánt ismeretterjesztés. :)
Ez ugyanolyan mint a mérnökség. Attól, mert szétszedsz egy motort vagy tv-t a sufniban, még nem fogsz tudni új motort, autót, működő tv-t tervezni... :)