Utolsó mondathoz még annyit, hogy: persze azért senkit nem lehet elítélni (és nem is ez volt a célom), mert nem akar egy esetlegesen problémásabb gyereket magához venni. Nyilván, akinek meg a saját gyereke születik betegnek, az is másképpen áll a dolgokhoz. Én csak azt nem értem, hogy ha a csaj tisztában van/volt azzal, hogy a betegségét nagy valószínűséggel a gyerekei is öröklik majd, akkor mégis miért határozott úgy, hogy vállalja őket (ráadásul többet is)? Beteg ember lévén biztos tudatában van annak, hogy mennyivel másabb, nehezebb így az ő élete, mint az egészségeseké, és ettől függetlenül kiteszi ennek a saját gyerekeit. Persze, lehet jönni a pozitív életszemlélettel, meg az akaraterővel, a neveltetéssel, azzal, hogy hiszen ő is talált magának társat és így is tud "teljes" életet élni, de nem vagyunk egyformák. Hiába neveli őket arra, hogy fogadják el így magukat, még így sem lehet biztos abban, hogy a gyerekei miként birkóznak majd meg ezzel az állapottal későbbi, esetleges különálló életük során.