"Ratkó Anna egyik lépése különösen nélkülözte a szakmaiságot. Budapesten körülbelül 800 olyan gyerek volt, akik vagy hadiárvák voltak, vagy a szovjet katonák erőszakoskodásaiként fogantak. Ezek a gyerekek rosszul ellátott otthonokba kerültek állami gondozásba, amelyek nagy része még szakemberhiánnyal is küszködött. A minisztérium szakreferensének javaslatára a gyerekeket családokhoz adták, úgymond csecsemő családi telepekre. A lépés a legtöbb gyereket megmentette a haláltól vagy az egészségkárosodástól, Ratkó Anna viszont megvétózta a rendeletet és visszavetette a gyermekeket az állami gondozásba. Az ok: az örökbefogadó családok nagyrészt a régi uralkodó osztályból kerültek ki. A kor ideológiája szerint pedig a "horthysta reakció" nem nevelheti fel a jövő gyermekeit. A szerencsétlen gyermekek között ezt követően megnőtt a halálozási ráta a rossz ellátás miatt, a személytelen, családi kötődés nélküli gyermekkor maradandó lelki sebeket okozott."
"A rendszer politikáját még a szakmával szemben is védte. Amikor Sántha Kálmán akadémikus azt állította, hogy a túlerőltetett munkaverseny szellemileg és mentálisan megviseli a munkásokat, lényegében elmebajt okoz, Ratkó Sántha ellen fegyelmit indított, az állítást pedig úgy cáfolta, hogy ő napi 12 órás gyári munkát végzett 28 éven keresztül, és teljesen egészséges. Az ideológiát a tudomány fölé helyezte: amikor továbbképzésre járt, az előadó azt magyarázta, hogy a munka egyenlő erő szorozva az elmozdulással. Erre ő fölállt, és azt mondta, hogy a munka tervszerű tevékenység, és azt csak ember tudja végezni."
"Leghíresebbé azonban a róla elnevezett születésszabályozási törvény tette. Bár a törvény az MDP felső vezetésében született, neki nem volt beleszólása, csupán arc volt a rendelethez, mégis az ország vele azonosította a törvényt. A törvény megtiltotta a terhesség művi megszakítását, az abortuszt. Propagandát folytattak a gyermekvállalás mellet, még akár házasságon kívül is. Bevezették a gyermektelenségi adót, amelyet az a 20 és 50 év közötti férfi, illetve 20 és 45 év közötti nő volt köteles fizetni, akinek már volt keresete, de gyereke még nem. Az adó az adóalap 4%-ára terjedt ki."
"Családi élete, annak ellenére, hogy ő maga a gyermekvállalást erőltette, ennek teljesen ellentmondott. Született egy lánya, így „végrehajtotta kötelességét”, de a gyereket jórészt a nagyszülők nevelték, vagy késő délutánig a napközis otthonban volt. Ratkó Éva saját bevallása szerint sem volt olyan fontos a szüleinek, mint a karrier és a párt."
A legújabb ötlet: A szingliadó
"Ratkó Anna egyik lépése különösen nélkülözte a szakmaiságot. Budapesten körülbelül 800 olyan gyerek volt, akik vagy hadiárvák voltak, vagy a szovjet katonák erőszakoskodásaiként fogantak. Ezek a gyerekek rosszul ellátott otthonokba kerültek állami gondozásba, amelyek nagy része még szakemberhiánnyal is küszködött. A minisztérium szakreferensének javaslatára a gyerekeket családokhoz adták, úgymond csecsemő családi telepekre. A lépés a legtöbb gyereket megmentette a haláltól vagy az egészségkárosodástól, Ratkó Anna viszont megvétózta a rendeletet és visszavetette a gyermekeket az állami gondozásba. Az ok: az örökbefogadó családok nagyrészt a régi uralkodó osztályból kerültek ki. A kor ideológiája szerint pedig a "horthysta reakció" nem nevelheti fel a jövő gyermekeit. A szerencsétlen gyermekek között ezt követően megnőtt a halálozási ráta a rossz ellátás miatt, a személytelen, családi kötődés nélküli gyermekkor maradandó lelki sebeket okozott."
"A rendszer politikáját még a szakmával szemben is védte. Amikor Sántha Kálmán akadémikus azt állította, hogy a túlerőltetett munkaverseny szellemileg és mentálisan megviseli a munkásokat, lényegében elmebajt okoz, Ratkó Sántha ellen fegyelmit indított, az állítást pedig úgy cáfolta, hogy ő napi 12 órás gyári munkát végzett 28 éven keresztül, és teljesen egészséges. Az ideológiát a tudomány fölé helyezte: amikor továbbképzésre járt, az előadó azt magyarázta, hogy a munka egyenlő erő szorozva az elmozdulással. Erre ő fölállt, és azt mondta, hogy a munka tervszerű tevékenység, és azt csak ember tudja végezni."
"Leghíresebbé azonban a róla elnevezett születésszabályozási törvény tette. Bár a törvény az MDP felső vezetésében született, neki nem volt beleszólása, csupán arc volt a rendelethez, mégis az ország vele azonosította a törvényt. A törvény megtiltotta a terhesség művi megszakítását, az abortuszt. Propagandát folytattak a gyermekvállalás mellet, még akár házasságon kívül is. Bevezették a gyermektelenségi adót, amelyet az a 20 és 50 év közötti férfi, illetve 20 és 45 év közötti nő volt köteles fizetni, akinek már volt keresete, de gyereke még nem. Az adó az adóalap 4%-ára terjedt ki."
"Családi élete, annak ellenére, hogy ő maga a gyermekvállalást erőltette, ennek teljesen ellentmondott. Született egy lánya, így „végrehajtotta kötelességét”, de a gyereket jórészt a nagyszülők nevelték, vagy késő délutánig a napközis otthonban volt. Ratkó Éva saját bevallása szerint sem volt olyan fontos a szüleinek, mint a karrier és a párt."
No comment... :)