Egyébként épp nem azt mondom, hogy tűrjünk el bármit, gályázzunk a mocsárban egy életen át, csak azért, hogy elmondhassuk, itthon maradtunk. Én is úgy vagyok vele, hogy ha elegem lesz, kifogyok az ötletekből és az erőből, akkor elhúzok (egyébként már az is konkrétan megvan, hogy hova mennék...). De sokan túl hamar feladják - anélkül, hogy igazán bármit is csináltak volna...ez a szomorú. :/
A másik, hogy az emberek szeretik minden problémájukért, az egész elcseszett életükért is az államot, a többi embert okolni, ahelyett, hogy a saját házuk táján körülnéznének... Az ilyenek viszont egy másik országban sem lesznek boldogok.
A másik, hogy az emberek szeretik minden problémájukért, az egész elcseszett életükért is az államot, a többi embert okolni, ahelyett, hogy a saját házuk táján körülnéznének... Az ilyenek viszont egy másik országban sem lesznek boldogok.