Imádom az ilyen vitákat. :D Belefolyok én is, ha nem baj, de nem válaszolok mindenkinek külön, hanem így ömlesztve. :)
Szerintem ez az "energetizálás" egy nagy átbaszás.
1. Ha működne, tényleg lenne ilyen jelenség, akkor nyugodt szívvel át lehetne adni a tudósoknak, tudományos laborban is lehetne vizsgálni, és nem kéne ködösíteni, meg titkolózni az egésszel kapcsolatban... Más: működő gépet, műszert csak az tud csinálni, aki ismeri a jelenséget, amit a gépet működteti, vagy amit előállít, de legalább használható elméleti modellje van róla (mint pl. az elektromosság esetén). Ha viszont nem ismerjük, honnan tudjuk, hogy a gép azt csinálja, amit mi akarunk, az fog történni a vízzel, amit mi akarunk? (Kórus: sehonnan.)
2. Az asztalra, napfényre kitett pohár víz mikrobiológiai összetétele azért változik, mert ez is egy kis, több fajból álló életközösség, ami a környezeti feltételekhez alkalmazkodik. Ahogy a víz melegszik, csökken az oldott oxigén koncentrációja benne (egyszerű, fizikai törvényeknek engedelmeskedve), ami miatt az anoxiás körülményeket jobban toleráló fajok fognak elszaporodni. A fény miatt emellett megindul a fotoszintetizáló egysejtűek, algák szaporodása, amik táplálékul szolgálhatnak újabb fajoknak, stb. Mivel az egysejtűek életciklusa nagyon rövid, gyorsan szaporodnak, ezért ezek a változások is értelemszerűen gyorsabban mennek végbe, mint pl. egy erdei társulásban. Nem kell hozzá semmilyen ráolvasás. :)
3. A növényeket békén lehet hagyni a baromságokkal. :) Az, hogy beszélsz hozzá, maximum annyiban számít, hogy szén-dioxidot lehelsz a levelére. Nyilván aki otthon becézgeti a szobanövényeit, az valószínűleg a biológiai igényeikre is jobban odafigyel, így természetesen szebben nőnek nála, de nem azért, mert szerelmetes szavakat sugdos nekik. Úristen!
4. Az élet definíciójáról asszem a legutóbbi Darwinos postnál már kifejtettem a véleményemet. Inkább ne menjünk bele... ;)
5. A vízmolekulák közti hidakról: azt hidrogén-hidaknak (H-kötés) hívják (gimnázium: kémia óra), és kialakulásuk teljesen természetes, a víz fiziko-kémiai tulajdonságaiból ered. A termodinamikai törvényeknek engedelmeskedve akkor kezd a víz ilyen strukturált, azaz alacsonyabb energiájú szervezettségi állapotot felvenni (amiben a vízmolekulák szabadsági foka csökken), ha csökken a rendszer szabadenergiája. A 4 H-híddal körülvett vízmolekulákból álló rendszer teljesen szilárd, és úgy hívják: JÉG. :D (Amúgy ezért nő meg a jég térfogata a vízhez képest, mert a H-hidak kimerevítik a struktúrát, távolabb kerülnek miattuk egymástól a vízmolekulák). Kialakulása pedig a hőmérséklet-csökkenéshez köthető. Energia épp a nagyobb entrópiájú, rendezetlenebb állapotok kialakításához kell (ld. forralással gáz halmazállapotú víz nyerhető, melyben a vízmolekulák még szabadabban mozoghatnak, mint folyadékban).
Nesze neked, természettudományos oktatás. -,-
Szerintem ez az "energetizálás" egy nagy átbaszás.
1. Ha működne, tényleg lenne ilyen jelenség, akkor nyugodt szívvel át lehetne adni a tudósoknak, tudományos laborban is lehetne vizsgálni, és nem kéne ködösíteni, meg titkolózni az egésszel kapcsolatban... Más: működő gépet, műszert csak az tud csinálni, aki ismeri a jelenséget, amit a gépet működteti, vagy amit előállít, de legalább használható elméleti modellje van róla (mint pl. az elektromosság esetén). Ha viszont nem ismerjük, honnan tudjuk, hogy a gép azt csinálja, amit mi akarunk, az fog történni a vízzel, amit mi akarunk? (Kórus: sehonnan.)
2. Az asztalra, napfényre kitett pohár víz mikrobiológiai összetétele azért változik, mert ez is egy kis, több fajból álló életközösség, ami a környezeti feltételekhez alkalmazkodik. Ahogy a víz melegszik, csökken az oldott oxigén koncentrációja benne (egyszerű, fizikai törvényeknek engedelmeskedve), ami miatt az anoxiás körülményeket jobban toleráló fajok fognak elszaporodni. A fény miatt emellett megindul a fotoszintetizáló egysejtűek, algák szaporodása, amik táplálékul szolgálhatnak újabb fajoknak, stb. Mivel az egysejtűek életciklusa nagyon rövid, gyorsan szaporodnak, ezért ezek a változások is értelemszerűen gyorsabban mennek végbe, mint pl. egy erdei társulásban. Nem kell hozzá semmilyen ráolvasás. :)
3. A növényeket békén lehet hagyni a baromságokkal. :) Az, hogy beszélsz hozzá, maximum annyiban számít, hogy szén-dioxidot lehelsz a levelére. Nyilván aki otthon becézgeti a szobanövényeit, az valószínűleg a biológiai igényeikre is jobban odafigyel, így természetesen szebben nőnek nála, de nem azért, mert szerelmetes szavakat sugdos nekik. Úristen!
4. Az élet definíciójáról asszem a legutóbbi Darwinos postnál már kifejtettem a véleményemet. Inkább ne menjünk bele... ;)
5. A vízmolekulák közti hidakról: azt hidrogén-hidaknak (H-kötés) hívják (gimnázium: kémia óra), és kialakulásuk teljesen természetes, a víz fiziko-kémiai tulajdonságaiból ered. A termodinamikai törvényeknek engedelmeskedve akkor kezd a víz ilyen strukturált, azaz alacsonyabb energiájú szervezettségi állapotot felvenni (amiben a vízmolekulák szabadsági foka csökken), ha csökken a rendszer szabadenergiája. A 4 H-híddal körülvett vízmolekulákból álló rendszer teljesen szilárd, és úgy hívják: JÉG. :D (Amúgy ezért nő meg a jég térfogata a vízhez képest, mert a H-hidak kimerevítik a struktúrát, távolabb kerülnek miattuk egymástól a vízmolekulák). Kialakulása pedig a hőmérséklet-csökkenéshez köthető. Energia épp a nagyobb entrópiájú, rendezetlenebb állapotok kialakításához kell (ld. forralással gáz halmazállapotú víz nyerhető, melyben a vízmolekulák még szabadabban mozoghatnak, mint folyadékban).
Nesze neked, természettudományos oktatás. -,-