Best of Izé

Nekem volt egy nagyon stresszes munkahelyem, ahol 2 nap 12ora délelőtt , 2 nap szabadnap, 2 nap 12 óra éjszaka munkabeosztásban dolgoztam . Ebben az időszakban teljesen felborultam, a biológiai órám is és idegileg is az összeomlás szélén voltam . Persze a szervezetem válasza erre az életvitelre egy kiadós pánikroham volt nem tudom közületeknek volt e már valakinek ,de nagyon brutál tud lenni na mindegy párszor megismétlődött és meg is váltam attól a munkahelytől ,de azóta fordul elő szerencsére ritkán ,hogy északa éber álomba kerülök. Nálam ez olyan, hogy még teljesen normálisan tudok gondolkodni de már folyamatban van az álmom, nem bénulok le és még néha irányitom is mi történjen viszont ami nagyon rossz az időt máshogy érzékelem a pillanat tört része alatt rengeteg minden történik és ezidő alatt érzem ahogy lélegzem és érzem a szívdobbanásaimat is a probléma az hogy dobban a szivem= 1 az álmomban eltelik mondjuk 2 óra a valóságban csak 2 szívdobbanásnyi idő.2=az álmomból szinte "lezuhanok" a valóságba hogy úristen megállt a szivem meghaltam.3=dobban a szivem .4=teljesen felébredek . Mindezt csak azért irtam ,ha valakinek ez van bár igazi halálfélelmet lehet átélni, valójában az egész csak pár pillanat és felül lehet kerekedni rajta.