A Szendi Gábor - már megbocsáss - nem szakembere ennek a témának...de tőlem megkérdezheted...
Már leírtam, hogy miért nehéz rekonstruálni. :)
A földművelés a szíriai sztyeppet övező dombokon, valamint a mezopotámiai folyók völgyének hordalékos talaján kezdődhetett, 14-12 ezer évvel ezelőtt. Az első biztos nyomai i.e. 9000-ből mutathatók ki.
Tejet adó állatok közül először a vadjuhot és a vadkecskét háziasították, kb. i.e. 10 000 éve, az őstulkot i.e. 8000 éve. Az, hogy mikortól fogyasztották az állatok tejét, nem ismert, de valószínűleg a tenyésztésbe vonástól kezdve terjedhetett ez el, ami egyébként nem egyenlő a domesztikáció kezdetével, mert az a szelídítéssel, illetve a vad állatcsoportokon való pásztorkodással kezdődik...
Ez viszont a neolitikus forradalom, a letelepedett embercsoportok életmódja, amit felhoztál.
Mi meg a korábbi, anatómiailag már modern, de még vadászó-gyűjtögető emberek életmódjáról beszélünk...(ami - mint említettem - kb. 190 000 évvel ezelőttől 14 000 évvel ezelőttig, a felső-pleisztocéntől a felső-paleolítikumig tartott...). :)
Már leírtam, hogy miért nehéz rekonstruálni. :)
A földművelés a szíriai sztyeppet övező dombokon, valamint a mezopotámiai folyók völgyének hordalékos talaján kezdődhetett, 14-12 ezer évvel ezelőtt. Az első biztos nyomai i.e. 9000-ből mutathatók ki.
Tejet adó állatok közül először a vadjuhot és a vadkecskét háziasították, kb. i.e. 10 000 éve, az őstulkot i.e. 8000 éve. Az, hogy mikortól fogyasztották az állatok tejét, nem ismert, de valószínűleg a tenyésztésbe vonástól kezdve terjedhetett ez el, ami egyébként nem egyenlő a domesztikáció kezdetével, mert az a szelídítéssel, illetve a vad állatcsoportokon való pásztorkodással kezdődik...
Ez viszont a neolitikus forradalom, a letelepedett embercsoportok életmódja, amit felhoztál.
Mi meg a korábbi, anatómiailag már modern, de még vadászó-gyűjtögető emberek életmódjáról beszélünk...(ami - mint említettem - kb. 190 000 évvel ezelőttől 14 000 évvel ezelőttig, a felső-pleisztocéntől a felső-paleolítikumig tartott...). :)