Nem tudom máshol, hogy volt, hogy van, hogy lesz. Ahol én voltam katona, ott "Sorakozó!"; "Lépés indulj!"; "Ételosztáshoz!"; "Asztalhoz leülni!"; "Evést abbahagyni!". Románból fordítottam. Nem szó szerint, de valahogy így ment. Katonáéknál mindig sietni kellett. Beszélni is csak röviden, katonásan: "Érttm kptányelvtárs!"