Mellékinfók.
Eccer régen denszelni voltam, el a francban, csángóéknál, egy faluban.
(Nna, e mondat alapján most már jó sokan eltehetnek a szépen felépített előítéletes dobozukba: 1.használtam azt a szót, hogy "csángó" 2. szeretem a magyar néptáncot és többé-kevésbé űztem is =turulosősmagyarosárpádsávosőshazafi vagyok, minden pillanatban ez jár a fejemben, ezen görcsölök és sértődök be, stb.stb. Nyilván.)
Lényeg a lényeg: Kanalas Éva is ott volt, szintén eccerű lágerlakóként, nem művésznőként. Teljesen átlagos, normális nő, jókat dumáltunk néha, nem játszotta meg magát. A fene nem tudta, hogy valaha ismerni fogják a nevét, fizetnek érte, mi csak tudtuk, hogy énekel vagy valami ilyesmi. Egy olyan este volt a sokból csupán, hogy a nép a kultúrba' denszelt, az udvarba' poharazgatott, ő meg kinn egy kis tábortűznél előszedte a dobot. Nem túlzok: hárman maradtak mellette. (Ebből asszem egy delíriumban aludt.)
Én egyszerűen nem bírom az ilyesmit végighallgatni, pedig néprajzi,kulturális meg akármilyentudománysági szempontból tök rendben van amit csinál. Végképp mellékes dologként megkérdem, hogy vajon melyik európai nép tud ennyire régi emlékeket felmutatni? (Még ha szerintem mondjuk nem igazán színpadra való, akkor is.)
Eccer régen denszelni voltam, el a francban, csángóéknál, egy faluban.
(Nna, e mondat alapján most már jó sokan eltehetnek a szépen felépített előítéletes dobozukba: 1.használtam azt a szót, hogy "csángó" 2. szeretem a magyar néptáncot és többé-kevésbé űztem is =turulosősmagyarosárpádsávosőshazafi vagyok, minden pillanatban ez jár a fejemben, ezen görcsölök és sértődök be, stb.stb. Nyilván.)
Lényeg a lényeg: Kanalas Éva is ott volt, szintén eccerű lágerlakóként, nem művésznőként. Teljesen átlagos, normális nő, jókat dumáltunk néha, nem játszotta meg magát. A fene nem tudta, hogy valaha ismerni fogják a nevét, fizetnek érte, mi csak tudtuk, hogy énekel vagy valami ilyesmi. Egy olyan este volt a sokból csupán, hogy a nép a kultúrba' denszelt, az udvarba' poharazgatott, ő meg kinn egy kis tábortűznél előszedte a dobot. Nem túlzok: hárman maradtak mellette. (Ebből asszem egy delíriumban aludt.)
Én egyszerűen nem bírom az ilyesmit végighallgatni, pedig néprajzi,kulturális meg akármilyentudománysági szempontból tök rendben van amit csinál. Végképp mellékes dologként megkérdem, hogy vajon melyik európai nép tud ennyire régi emlékeket felmutatni? (Még ha szerintem mondjuk nem igazán színpadra való, akkor is.)