Szerintem szép dolog törekedni a helyes beszédre, de sokkal fontosabb, hogy ha helytelenül is, de meg tudj szólalni, ki tudd fejezni magadat érthetően. Teljesen igazad van, mert ez nem szónoki verseny.
Én gyakran járok németeknél és még soha, egyik sem mondta, hogy rosszul beszélnék. Tojok a névelőkre és tudom, hogy otthon ők is ezt teszik (nem beszélve arról, hogy tartományonként is változhat a nyelvjárásokban). Pár mondat után már egyenlőként beszélnek velem, mintha nekem is az anyanyelvem lenne.
Soha nem felejtem el, mikor az egyetemen áthallgattam a német szakra. Sok professzor nem csak itthon, de nemzetközi porondon is letett már mindent az asztalra, amit el tudok képzelni, majd hazajött tanítani. Németül tartották az órákat, amiket nagyon élveztem. Ennek ellenére az a 20 fős, kéttannyelvűből német képzésre felvett hamvas pöcsökből álló brigád tanulás helyett folyamatosan a tanárokat fikázta: "itt rontotta el a névelőt", "itt belesült a rendhagyó alakba", "itt rossz volt a szórend"...etc. Egy konkrét esetnél, mikor szünetben szerényen megjegyeztem, hogy azért vagyok itt köztük mert élvezem a nyelvet, jó gyakorlás is számomra, mert én még annyira nem tudok németül, röhögve válaszolták, hogy nem baj, mert a tanár sem. Nos, én tökéletesen megértettem amit a tanár leadott. Folyamatos, lendületes és érdekes órákat tartott. Nem beszélve arról, hogy évekig a bécsi egyetemen tanított mielőtt hazatért ezt a sok marhát oktatni, akik azt gondolják, ezért ezt érdemli. Lehet, hogy ők hibátlanul beszéltek, de mára a 70%-uk először a magyar képzésbe került át a silány tanulmányi eredményei miatt, következő évben pedig repültek.
Én gyakran járok németeknél és még soha, egyik sem mondta, hogy rosszul beszélnék. Tojok a névelőkre és tudom, hogy otthon ők is ezt teszik (nem beszélve arról, hogy tartományonként is változhat a nyelvjárásokban). Pár mondat után már egyenlőként beszélnek velem, mintha nekem is az anyanyelvem lenne.
Soha nem felejtem el, mikor az egyetemen áthallgattam a német szakra. Sok professzor nem csak itthon, de nemzetközi porondon is letett már mindent az asztalra, amit el tudok képzelni, majd hazajött tanítani. Németül tartották az órákat, amiket nagyon élveztem. Ennek ellenére az a 20 fős, kéttannyelvűből német képzésre felvett hamvas pöcsökből álló brigád tanulás helyett folyamatosan a tanárokat fikázta: "itt rontotta el a névelőt", "itt belesült a rendhagyó alakba", "itt rossz volt a szórend"...etc. Egy konkrét esetnél, mikor szünetben szerényen megjegyeztem, hogy azért vagyok itt köztük mert élvezem a nyelvet, jó gyakorlás is számomra, mert én még annyira nem tudok németül, röhögve válaszolták, hogy nem baj, mert a tanár sem. Nos, én tökéletesen megértettem amit a tanár leadott. Folyamatos, lendületes és érdekes órákat tartott. Nem beszélve arról, hogy évekig a bécsi egyetemen tanított mielőtt hazatért ezt a sok marhát oktatni, akik azt gondolják, ezért ezt érdemli. Lehet, hogy ők hibátlanul beszéltek, de mára a 70%-uk először a magyar képzésbe került át a silány tanulmányi eredményei miatt, következő évben pedig repültek.