Nézzük akkor egy másik szemszögből. Az ürge nem az egész vagyonát adta oda, csak azt, amire már nem lesz szüksége-az ő érzése szerint. Nem egy hülye emberről van szó, tud bánni a pénzzel, ahelyett, hogy adakozásra szólította volna fel azt a 22.000 sorsjegyet megvevő embert a brazíliai kis és középvállalatok megsegítésére (amire csak fityiszt kapott volna cserébe), azt mondta, tessék egyikőtöké lesz a vityillóm. És nem befekteti, meg tulajdonrészt vásárol, hanem egy nagy víztározóként az aszály sújtotta területeket segít öntözni, ott, ahol a nemzeti infrastruktúra szempontjából a legfontosabb, és a legtöbb emberen is segíthet. A multik, míg éhbérért dolgoztatnak rabszolgaként, egyedül csak pangás járhat a nyomukban, addig az ő általa támogatott üzletek segítik a közösségek talpra állását, mert nem céljuk a vagyon országból kivitele. Ha odaadja mindezt a pénzt, elossza x szegény harmadik világbeli ember közt, akik valszeg még tanulatlanok is, eltűnne a semmiben, elherdálnák. Így viszont folyamatos áramoltatásával - mert vissza is jön legalább ugyanannyi- valódi változást segít elérni az életkörülmények javulásával.