Megvált minden vagyonától egy osztrák milliomos.Mint elmondta, a meghatározó élmény Latin-Amerikában érte, amikor látta, hogy az ott élő legtöbb szegény ember boldogabb, mint Európában a gazdagok.
Osztályozáshoz be kell jelentkezned.
Megvált minden vagyonától egy osztrák milliomos.Mint elmondta, a meghatározó élmény Latin-Amerikában érte, amikor látta, hogy az ott élő legtöbb szegény ember boldogabb, mint Európában a gazdagok.
Azt, hogy milyen emberek között mozogsz, TE válogatod meg...sajnálatos, ha csak ilyeneket sikerült összegyűjtened, ilyenek tartanak igényt a társaságodra... :( Az általánosításokat, ami szerint megítélsz embereket TE MAGAD vonod le, (amúgy teljesen logikusan) a SAJÁT tapasztalataid alapján. Ez viszont azt a szomorú tényt jelenti, hogy nem túl sok olyan emberi kapcsolatod volt, amiből pozitív élményekkel gazdagodtál. Ez sajnálatos módon a hiedelmekkel ellentétben viszont elsősorban RAJTAD múlik...
Nem szeretnék pszichoanalízisbe kezdeni, de nekem inkább tűnik úgy, hogy saját magad mérgezed meg a nálad kicsivel is gazdagabb emberekkel történő kapcsolataidat az irigységgel, az igazságtalanak vélt helyzet miatt érzett sértettségeddel, és azzal, hogy állandóan összeméred magad velük, hogy mijük van hozzád képest...ezzel amellett, hogy a saját boldogságodat mérgezed meg, egy nálad gazdagabb ember eleve "vesztes" pozícióból indul nálad, ha arról van szó, hogy milyennek ítéled. (Ha nem lenne fontos NEKED, hogy ki hány forintos öngyújtót birtokol, akkor nem is bántana, foglalkoztatna, ha másnak "jobb" van...)
Más: Honnan tudod, hogy milyen áldozatokat hoztak a vagyonuk megszerzéséért? Honnan tudod, mennyit dolgoztak érte? Erről gondolom, nem számoltak be részletesen neked... Te meghoznád (meghozod nap mint nap) ugyanazt az áldozatot, vagy csak a végeredményt irigyled? (A postban szereplő csóka pl. önerőből, a saját maga által indított kertészeti vállalkozásából gazdagodott meg...nem hiszem, hogy henyéléssel, csalással, stb. ez működött volna...).
Elismerem, hogy a gazdagok egy (akár jelentős) része törvénytelen módon és / vagy igazságtalanul jut a vagyonához. Viszont aljas, gerinctelen, erkölcstelen, megalkuvó emberek a kis pénzűek között is szép számmal akadnak - csak ők nem voltak olyan ügyesek, hogy ebből vagyont harácsoljanak össze... Szóval a vagyon nem feltétlenül van fordított arányban az erkölcsi szinttel, az emberi gazdagsággal (mint ahogy a szegény emberek szeretnék hinni...).
Persze ha valaki nem éri el az életben azt, amit szeretne, és amit más esetleg elért, azt mindig könnyebb azzal magyarázni, hogy nem az ő hibája, hanem a sors volt igazságtalan és / vagy a másik volt emberileg kevesebb...