Kreacionizmus (Wikipédia) Darwin és a kreacionista egyetemisták: Egy apró cickányféle állat, valószínűleg az egyik első, 210 millió éve megjelent emlős, a morganucodon csontvázának modellje előtt a másodéves biológushallgató, Lauren Dunn nem volt túlságosan elragadtatva: "210 millió év? Ez maga az önkényesség. Csak úgy odaírnak egy számot, mert nem tudnak semmit"."Biológiai-genetikai lehetetlenség, hogy ez itt, ez a patkány olyanná fejlődjön, mint mi!" - csatlakozott felháborodva a húszéves Nathan Hubbard orvostanhallgató.
Össze-vissza keversz fogalmakat, így nem csoda, hogy értelmetlen - kedvenc szavaddal élve logikátlan - katyvasz lesz, amit leírsz...
1. Az evolúció tana nem demagógia, mivel egyáltalán nem érzelmekre és előítéletekre hatva próbálja meg elfogadtatni magát (sőt) - a vallással ellentétben. Ha van valami, ami igazán demagóg, hát akkor az éppen a vallás... Öngól Nr. 1.
2. A "színtiszta logika" sem mentes a környezeti hatásoktól, mivel az is az emberi elme szüleménye, az emberi gondolkodásmód terméke, amit természetesen befolyásolnak az ember mint élőlény biológiai, fejlődéstani tulajdonságai, környezete, tapasztalatai, stb. A mi logikánk sem abszolút logika, mert olyan NINCS, a mi logikánk is épp a környezetünk működéséről leszűrt tapasztalataink, az azok alapján megállapított szabályrendszereink, gondolati sémáink letisztult váza, magja, az ok-okozati tényezők emberi agy számára kezelhetőbb formába rendezett rendszere (hihetetlen, hogy ezt néhányan nem képesek belátni...). Tehát amiről írtál, a környezeti hatásoktól mentes logika eleve önmagának mond ellent. Öngól Nr. 2.
3. Egy állítás, tétel logikusságának mértéke nem attól függ, hogy hány kérdésre ad választ, hanem hogy mennyire illeszkedik a jelenséghez, mennyire jól magyarázza azt adott gondolkodási rendszerben, alátámasztva a jelenséghez kötődő tapasztalatok által. Ebből a szempontból (is) sokkal logikusabb a tudományos megközelítés a vallásosnál. Öngól Nr. 3.
4. A hit felé sokkal több hatás tereli az embert, mivel segítségével mentesül bizonyos kellemetlen kérdéseken történő rágódástól, valamint a bizonytalanságérzettől is, amit az okoz, hogy az emberi agyunkkal bizony nem tudunk mindent megmagyarázni, felfogni a körülöttünk levő világ működéséből. Ezt a gyengébbek "kitömik" a fantáziájuk-szülte foltozóanyaggal, mert így egyszerűbb, kerekebb az élet.
5. Hogy jön a konzumidiótákhoz az ateizmus? Nem akarlak idegesíteni, de az emberek túlvilágba, isten(ek)be vetett hitét meglovagolni még ma is a legjövedelmezőbb üzlet az élvezeti cikkek árusítása mellett... :) Öngól Nr. 4.
6. Az erkölcsösséget ne keverd már össze a vallásossággal... Semmi köze a kettőnek egymáshoz. Annak van szüksége vallásra az erkölcsi, morális szabályok betartásához, aki nem képes ép ésszel felfogni, hogy miért fontos az, hogy az emberek betartsanak bizonyos szabályokat a zavartalan egymás mellett élés érdekében... Normális ember nem azért nem öl, mert egy antropomorfikus megtestesülés azt parancsolja neki, vagy mert fél, hogy halála után bűnhődni fog ezért, hanem mert belátja, hogy ez nem megoldás a problémák kezelésére, és rá is negatív hatással lehet.
1. Az evolúció tana nem demagógia, mivel egyáltalán nem érzelmekre és előítéletekre hatva próbálja meg elfogadtatni magát (sőt) - a vallással ellentétben. Ha van valami, ami igazán demagóg, hát akkor az éppen a vallás... Öngól Nr. 1.
2. A "színtiszta logika" sem mentes a környezeti hatásoktól, mivel az is az emberi elme szüleménye, az emberi gondolkodásmód terméke, amit természetesen befolyásolnak az ember mint élőlény biológiai, fejlődéstani tulajdonságai, környezete, tapasztalatai, stb. A mi logikánk sem abszolút logika, mert olyan NINCS, a mi logikánk is épp a környezetünk működéséről leszűrt tapasztalataink, az azok alapján megállapított szabályrendszereink, gondolati sémáink letisztult váza, magja, az ok-okozati tényezők emberi agy számára kezelhetőbb formába rendezett rendszere (hihetetlen, hogy ezt néhányan nem képesek belátni...). Tehát amiről írtál, a környezeti hatásoktól mentes logika eleve önmagának mond ellent. Öngól Nr. 2.
3. Egy állítás, tétel logikusságának mértéke nem attól függ, hogy hány kérdésre ad választ, hanem hogy mennyire illeszkedik a jelenséghez, mennyire jól magyarázza azt adott gondolkodási rendszerben, alátámasztva a jelenséghez kötődő tapasztalatok által. Ebből a szempontból (is) sokkal logikusabb a tudományos megközelítés a vallásosnál. Öngól Nr. 3.
4. A hit felé sokkal több hatás tereli az embert, mivel segítségével mentesül bizonyos kellemetlen kérdéseken történő rágódástól, valamint a bizonytalanságérzettől is, amit az okoz, hogy az emberi agyunkkal bizony nem tudunk mindent megmagyarázni, felfogni a körülöttünk levő világ működéséből. Ezt a gyengébbek "kitömik" a fantáziájuk-szülte foltozóanyaggal, mert így egyszerűbb, kerekebb az élet.
5. Hogy jön a konzumidiótákhoz az ateizmus? Nem akarlak idegesíteni, de az emberek túlvilágba, isten(ek)be vetett hitét meglovagolni még ma is a legjövedelmezőbb üzlet az élvezeti cikkek árusítása mellett... :) Öngól Nr. 4.
6. Az erkölcsösséget ne keverd már össze a vallásossággal... Semmi köze a kettőnek egymáshoz. Annak van szüksége vallásra az erkölcsi, morális szabályok betartásához, aki nem képes ép ésszel felfogni, hogy miért fontos az, hogy az emberek betartsanak bizonyos szabályokat a zavartalan egymás mellett élés érdekében... Normális ember nem azért nem öl, mert egy antropomorfikus megtestesülés azt parancsolja neki, vagy mert fél, hogy halála után bűnhődni fog ezért, hanem mert belátja, hogy ez nem megoldás a problémák kezelésére, és rá is negatív hatással lehet.