Kreacionizmus (Wikipédia) Darwin és a kreacionista egyetemisták: Egy apró cickányféle állat, valószínűleg az egyik első, 210 millió éve megjelent emlős, a morganucodon csontvázának modellje előtt a másodéves biológushallgató, Lauren Dunn nem volt túlságosan elragadtatva: "210 millió év? Ez maga az önkényesség. Csak úgy odaírnak egy számot, mert nem tudnak semmit"."Biológiai-genetikai lehetetlenség, hogy ez itt, ez a patkány olyanná fejlődjön, mint mi!" - csatlakozott felháborodva a húszéves Nathan Hubbard orvostanhallgató.
A diorit mélységi magmás kőzet, keletkezési mélysége 36-5 km közötti. A nagy mélységben lassan kihűlő bázikus magma nagyszemcséjű kőzetszövetet alkot. Általában feketészöld színű, homályos fényű. A földpátok az oligoklásztól az anortitig megtalálhatók benne, néha szabad kvarc is előfordul.
A diorit az 50-55%-os szilícium-dioxid tartalma miatt a bázisos és savanyú kőzetek között éppen félúton helyezkedik el. Szövete leginkább mikrogránitos (epidiorit) de nem ritkák a makrogránitosak (vauguerit), sőt vannak porfirosak és palásak is. A mikroszemcsés és makroszemcsés, de azonos mértékben kristályos változat a holokristályos kőzetszövetek közé tartozik, a porfirosban a kristályokat amorf szerkezetű alap veszi körül, a palás jelleg finom rétegzettséget jelent.
A biotit mellett az amfiból az, ami sok változatánál döntő jelentőségben kőzetalkotó, járulékos elegyrészként ortoklász, augit, hipersztén magnetit, ilmenit, titanit, gránát, cirkon, apatit, klorit, epidot, kalcit, turmalin, pirit szerepelnek. Százalékos összetétele: kovasav (szilícium-dioxid) 51%, timföld 18%, vasoxid és oxidul 11%, mész 7%, magnézium-oxid 6%, kálium-oxid 2,5%. A dioritokat Rosenbusch (Physiographie der mass. Gesteine) három alosztályba sorozza:
* biotitdiorit (csillámdiorit)
* amfiboldiorit
* augitdiorit, (mely utóbbi átmenetet képez a diabázhoz) mindegyikben előfordulhat kvarc, de hiányozhat is.
ja akkor úgy írom 3 fajta van, változatos összetétellel ami a fennmaradó 4,5% ban leledzik ami nincs benn a felsorolásba
A diorit az 50-55%-os szilícium-dioxid tartalma miatt a bázisos és savanyú kőzetek között éppen félúton helyezkedik el. Szövete leginkább mikrogránitos (epidiorit) de nem ritkák a makrogránitosak (vauguerit), sőt vannak porfirosak és palásak is. A mikroszemcsés és makroszemcsés, de azonos mértékben kristályos változat a holokristályos kőzetszövetek közé tartozik, a porfirosban a kristályokat amorf szerkezetű alap veszi körül, a palás jelleg finom rétegzettséget jelent.
A biotit mellett az amfiból az, ami sok változatánál döntő jelentőségben kőzetalkotó, járulékos elegyrészként ortoklász, augit, hipersztén magnetit, ilmenit, titanit, gránát, cirkon, apatit, klorit, epidot, kalcit, turmalin, pirit szerepelnek. Százalékos összetétele: kovasav (szilícium-dioxid) 51%, timföld 18%, vasoxid és oxidul 11%, mész 7%, magnézium-oxid 6%, kálium-oxid 2,5%. A dioritokat Rosenbusch (Physiographie der mass. Gesteine) három alosztályba sorozza:
* biotitdiorit (csillámdiorit)
* amfiboldiorit
* augitdiorit, (mely utóbbi átmenetet képez a diabázhoz) mindegyikben előfordulhat kvarc, de hiányozhat is.
ja akkor úgy írom 3 fajta van, változatos összetétellel ami a fennmaradó 4,5% ban leledzik ami nincs benn a felsorolásba