Kreacionizmus (Wikipédia) Darwin és a kreacionista egyetemisták: Egy apró cickányféle állat, valószínűleg az egyik első, 210 millió éve megjelent emlős, a morganucodon csontvázának modellje előtt a másodéves biológushallgató, Lauren Dunn nem volt túlságosan elragadtatva: "210 millió év? Ez maga az önkényesség. Csak úgy odaírnak egy számot, mert nem tudnak semmit"."Biológiai-genetikai lehetetlenség, hogy ez itt, ez a patkány olyanná fejlődjön, mint mi!" - csatlakozott felháborodva a húszéves Nathan Hubbard orvostanhallgató.
Az evolúciós algoritmusokról csak annyit, hogy abban soha az életben nem fog új tulajdonság megjelenni. Az egész evolóciós elméletet pontosan a genetika fúrja meg. Ha van egy x sejted, ami kitalálja magának (ugye milyen hülyén hangzik?), hogy neki kell egy plusz tulajdonság, akkor ahhoz valószínűleg egy új gén részre lesz szüksége. Pl. maradjunk az evolúciós algoritmusnál. Ha a gép kitalálja, értsd úgy, hogy te nem programoztad bele, hogy egy új tulajdonság kell neki, akkor ez kb azt jelenti, hogy egy struct-ba felvesz egy új mezőt magának, de mivel az algoritmus nincs felkészítve erre a plusz mezőre, nem is fogja tudni azt értelmezni, nem is szólva arról, hogy invaliddá válik az egész rendszer. Remélem, érted, hogy mire gondolok. Az evolúció igenis van, de korántsem úgy, ahogyan azt beállítják, mivel az az egyes tulajdonságok finomhangolására van, nem pedig újak létrehozására. Talán még egy szempontból jó a mesterséges intelligenciát idehozni. Az ember a gépnél sokkal intellgensebb. Nem tudom, hogy ti mit szólnátok ahhoz, ha a gép egyszercsak kitalálná, hogy hogyan alakult ki, hasonlóan ehhez az egész darwini evolúciós elmélethez hasonlóan. Szerintem jó nagyokat nevetnék azon a sok idiótaságon, amit összehordana. Természetesen mindez fikció, mert ugye a gép csak számolni tud, gondolkodni nem. Be kell látni, hogy egy alasonyabb értelmi szintről a magasabb nem elképzelhető. Ez olyan, mint a matematikában a dimenziók kapcsolata. Egy két dimenziós vektorral nem tudsz leírni egy három dimenziósat, nincs köztük egyértelmű kölcsönös megfeleltetés, míg a térben végtelen sok sík van (tudom, hogy ez így nagyon pongyola, de értsd szemléletesen, de ha jobban tetszik, gondolj a projekcióra és annak inverzére). Tehát a helyzet az, hogy akár volt teremtés, akár nem, mert pl. a Világegyetem mindigis volt, azt a mi véges, időhöz ragadt gondolkodásunkkal soha sem fogjuk tudni magunktól kitalálni. Amit pedig a Biblia ír az egészről, a teremtéstörténet, az nem egy tudományos értekezés, rosszul áll hozzá az, aki így vizsgálja. Az egy dicsőítés, a Bibliában megjelenő Istent, az Ő hatalmát dicsőíti. Ezt el lehet fogadni úgy, hogy egy, az ember által felfogható leírás arról, hogy mik vagyunk, honnan vagyunk. Ezt lehet hinni és nem hinni. De aki elhiszi, az bizonyságot fog nyerni róla, hogy az igaz. Ugyanolyan ez, mintha az ember abban kételkedne, hogy 1+1=2, míg el nem megy az iskolába, ahol a nála sokkal okosabbak megmondják, hogy pedig az tényleg úgy van. Aztán belátja, hogy jé, valóban igazat mondtak neki. Csak kell ez a kis megelőlegezés, hogy veszem a fáradtságot, hogy megértsem a Bibliában írtakat. És ez tényleg csak az egyénen múlik, hogy aztán hiszi-e, vagy sem.