Tudom, hogy mit írtál és mit nem, olvasás még elég jól megy. ;) Ez inkább ilyen összefoglaló válasz volt, azoknak is szólt - és szól a további mondanivalóm is, szóval felesleges mentegetőzni, hogy ezt miért neked írom -, akik hatalmas nagy jóstehetséggel (ehhh) megáldva már prognosztizálták a kiscsaj sötét jövőjét.
Azt én se tudom elképzelni, hogy odaállt a szülei elé, hogy holnap az AGT-ben szerepeljen, ez nyilván egy folyamat, szerepel itt-ott, egyre nagyobb közönség előtt, valaki felfigyelt rá, ajánlották a producernek, meghívták, stb. Én se úgy ébredtem egy reggel, hogy este menjünk a Vígadóba, mert kalimpálni akarok. :D
Semmi gond nincs azzal, hogy "elkallódó gyereksztárokkal" Dunát lehet rekeszteni, a többségüknek - ha szerették csinálni - ez egy szép emlék marad, esetleg továbbra is kellemes időtöltés, hobbi, míg sok más embernek a tévénézés is egy "hobbi". Nem kell, hogy minden tehetségből "világsztár" legyen. A tehetség különben sem minden. Hogy azt valaki kamatoztatni is tudja, elég sok más tényező is kell, pl. nagy adag szerencse.
Persze Jackie is énekelhetne a négy falnak, legalább nem fikázná a sok unatkozó, gép előtt rohadó netparaszt, de neki legalább volt bátorsága kiállni ennyi ember elé. Kiben volt ebben a korban ebből a bátorságból akárcsak egy töredék is? ;) Lépett már fel itt valaki 50 embernél több előtt, tudja egyáltalán milyen érzés? És ha ő szereti ezt csinálni, nem hinném, hogy bármilyen kárára válna ez a későbbiekben, akár híres operaénekes lesz, akár "csak" egy irodai alkalmazott, aki szabadidejében zenélhet.
És az utolsó mondatodra egy utolsó mondat, aztán lépek a gép mellől pár napra:
Egyébként az, hogy valaki tehetséges gyerekkorában, bármilyen nehéz is egyeseknek ezt elképzelni, de akár örülhet is annak, hogy a képességét megoszthatja másokkal is, akár nagyobb közönség előtt is, és nem csak mondjuk a nagyi születésnapján adhatja elő tudásának egy darabját.
Azt én se tudom elképzelni, hogy odaállt a szülei elé, hogy holnap az AGT-ben szerepeljen, ez nyilván egy folyamat, szerepel itt-ott, egyre nagyobb közönség előtt, valaki felfigyelt rá, ajánlották a producernek, meghívták, stb. Én se úgy ébredtem egy reggel, hogy este menjünk a Vígadóba, mert kalimpálni akarok. :D
Semmi gond nincs azzal, hogy "elkallódó gyereksztárokkal" Dunát lehet rekeszteni, a többségüknek - ha szerették csinálni - ez egy szép emlék marad, esetleg továbbra is kellemes időtöltés, hobbi, míg sok más embernek a tévénézés is egy "hobbi". Nem kell, hogy minden tehetségből "világsztár" legyen. A tehetség különben sem minden. Hogy azt valaki kamatoztatni is tudja, elég sok más tényező is kell, pl. nagy adag szerencse.
Persze Jackie is énekelhetne a négy falnak, legalább nem fikázná a sok unatkozó, gép előtt rohadó netparaszt, de neki legalább volt bátorsága kiállni ennyi ember elé. Kiben volt ebben a korban ebből a bátorságból akárcsak egy töredék is? ;) Lépett már fel itt valaki 50 embernél több előtt, tudja egyáltalán milyen érzés? És ha ő szereti ezt csinálni, nem hinném, hogy bármilyen kárára válna ez a későbbiekben, akár híres operaénekes lesz, akár "csak" egy irodai alkalmazott, aki szabadidejében zenélhet.
És az utolsó mondatodra egy utolsó mondat, aztán lépek a gép mellől pár napra:
Egyébként az, hogy valaki tehetséges gyerekkorában, bármilyen nehéz is egyeseknek ezt elképzelni, de akár örülhet is annak, hogy a képességét megoszthatja másokkal is, akár nagyobb közönség előtt is, és nem csak mondjuk a nagyi születésnapján adhatja elő tudásának egy darabját.