Nem sokat hallani a jelentősebb médiában Dr. Tullio Simoncini nevét, pedig a római onkológus meglepő felfedezést tett: abból a feltételezésből kiindulva, hogy a rákos daganatot egy gomba, a Candida albicans okozza, sikeresen kezeli pácienseit - közönséges szódabikarbónával. Állítása szerint a 3 cm-nél kisebb daganatok esetén legalább 90%-os a gyógyulási arány, mely messzemenően lekörözi a leghatásosabb kemoterápiát, de nincs káros mellékhatása. Itt meg is tekinthető a vele készült interjú.
Osztályozáshoz be kell jelentkezned.
Nem sokat hallani a jelentősebb médiában Dr. Tullio Simoncini nevét, pedig a római onkológus meglepő felfedezést tett: abból a feltételezésből kiindulva, hogy a rákos daganatot egy gomba, a Candida albicans okozza, sikeresen kezeli pácienseit - közönséges szódabikarbónával. Állítása szerint a 3 cm-nél kisebb daganatok esetén legalább 90%-os a gyógyulási arány, mely messzemenően lekörözi a leghatásosabb kemoterápiát, de nincs káros mellékhatása. Itt meg is tekinthető a vele készült interjú.
"az ember elgondolkozik azért azon, hogy hogyan reagálnának a milliárdos gyógyszercégek ha a kibaszott drága orvosságaik nagy részét szódabikarbónával lehetne helyettesíteni. megtennének-e mindent hogy ezt ellehetetlenítsék"
Tehát végigolvastam a kommenteket, remélem figyelmesen és most nem butaságot írok, de nem láttam, hogy bármelyik hozzászóló érdemben közeli családtag, barát vagy ismerős Simoncini által kezelt esetéről tudott volna beszámolni.
Én most megteszem.
Ismerősömnél mellrákot diagnosztizáltak, egyértelmű javaslat sebész által lekapni a melleket és kemo ezerrel, merthát csak így van esélye a túlélésre. Na ő beült az internet elé (rettentően félt és nem akarta, ezt a drasztikus megoldást) és többek között rábukkant erre a dokira. Időt, energiát és pénzt nem sajnálva kirepült Rómába. Nem egyszer igen, többször. Kapta is a kezeléseket (már nem emlékszem pontosan, hány alkalommal járt az orvosnál, de nem volt sok) és láss csodát meggyógyult! Érdekes nem? Nem kellett sem megfosztani a mellétől és a kemo okozta kínókat sem kellett végigélnie. Persze itt joggal merülhet fel bárkiben, hogy nade hogy is van most? És ki tudja meddig tart ez az állapot?
Igen, jogos a kérdés. Köszöni szépen remekül van! Ennek már három éve!
És valóban nem tudja mit tartogat még számára a jövő, de az biztos, hogy 100 %- ban gyógyult attól a rohadt 50 forintos szódabikarbónától !!! Azért ez kemény nem?
És azt is mondta, hogy minden pénzt megért neki látnia az itteni magyar orvosok arcát, amikor szűk fél év múlva visszament és elmondta, hogy hol járt. A sértődöttség és szájhuzgálás ment, de nagyon az orvosok felől, de a meglepetés sem maradt el, hiszen a viszgálatok egyértelműen kimutatták, hogy teljesen felszívódott és eltűnt a daganat.
Összegezve az egészet:
1. Azért, mert nem kapott még Nobel díjat és nem ismerik és fogadják el az ő gyógymódját, attól még nem kellene leírni őt. Elfogadom azt is, hogy lehetnek ennek is akár súlyos kockázatai és az is biztos, hogy ő sem tud minden beteget meggyógyítani.
2.Azért a támadólag fellépő orvostársadalom igazán beláthatná, hogy a meggyógyult páciensek kiváló bizonyítékai annak, hogy valami mégiscsak jó ebben a dologban. Persze fenntartom azt is, hogy szükség lehet a sebészeti és a kemo kezelésekre is.
Az biztos, hogy a fél kezem-lábam adtam volna azért, ha erről tudtam volna 10 évvel ezelőtt, amikor elvesztettem, akit annyira szerettem. Az a mérhetetlen fájdalom, szenvedés és reménytelenség, amit fél éven keresztül végignéztem. Borzasztó. Lehet még most is élne. Lehet, hogy nem.