Budapest antiszemita főváros? Erich Follath a Der Spiegel legújabb számában kifejti: itt rettegnek a zsidók, bőröndjeik becsomagolva, hogy bármikor menekülhessenek, ölik a cigányokat, a Gárda menetel az utcákon, Orbán kiengedte a fasizmus szellemét a palackból, minden a weimari köztársaság utolsó napjaira emlékeztet.
Egy német pl. képtelen nevetni zsidó vicceken. Képtelenek az országban élősödő törökökkel szemben is bármit csinálni, mert nem akarnak diszkriminálni. Próbáltam velük beszélgetni, hogy azért az embernek lehetnek nemzeti érzései, de ők ezt nem ismerik, és ezért nem is igazán lehet róla beszélgetni. Persze másképpen van ez a régi NDK-s területeken, ott hasonlóképpen gondolkodnak, mint mi.
Franciaországban nem ismerem a helyzetet és a média hitelességére nem akarok építeni. Angliában valóban azt tapasztaltam, hogy minden embert elfogadnak, legyen az cigány, indiai, fekete, kínai, egyenlőként érezheti magát az egyenlő képességűek között.
Nem ismerem a gyárakban a munkamorált Angliában. Azt tudom, hogy a németeknél sajnos a hasonló beállítottság kihalt. Budapesten sokkal tisztább gondolkodású emberekkel dolgoztam már, mint a németeknél, ahol szinte kizárólag csak negatív tapasztalatokat sikerült gyűjtenem. Pár esetben értek pozitív benyomások Németországban is, de utólag mindig kideült, hogy egy, még a német precizitásban hívő, kivándorolt magyarral, lengyellel állok szemben. Az egyéni érdekek, rövidtávú haszonlesés, honfitársak becstelen lehúzása megy Németországban. Legalábbis amit sikerült megtapasztalnom az elmúlt jópár évben.