Budapest antiszemita főváros? Erich Follath a Der Spiegel legújabb számában kifejti: itt rettegnek a zsidók, bőröndjeik becsomagolva, hogy bármikor menekülhessenek, ölik a cigányokat, a Gárda menetel az utcákon, Orbán kiengedte a fasizmus szellemét a palackból, minden a weimari köztársaság utolsó napjaira emlékeztet.
Nagyon igaz. A külföldre szakadt magyarok hajlamosak lenézni az itthon maradottakat az itthoni, szűkösebb körülmények, lehetőségek miatt. Hajlamosak ráfogni, hogy ez az itthoni emberek miatt van, BEZZEG külföldön minden, mindenki milyen más, mennyivel jobb. Persze, hogy más. De fel kéne tenni a kérdést, hogy vajon MIÉRT más, MITŐL váltak a magyarok közül sokan nemtörődömmé, céljukat vesztetté, pesszimistává, antiszociálissá...? Milyen volt az ország és a benne élő (tengődő) emberek helyzete az elmúlt évtizedekben? Honnan, miből lehet jövőt építeni itthon és külföldön, és MIÉRT alakult ez így...?
Nagyon sok múlik az ország földrajzi adottságain. Egy kontinensek közti átjáróban tanyázni, ahol ki vagyunk téve a néptömegek mozgásának, ahol mindig mi vagyunk a pufferzóna, a hadszíntér kelet és nyugat között nem biztosít ám olyan nyugis pozíciót mintagazdaság felépítéséhez mint egy jól védhető, elszeparált, tengeri kikötőkkel rendelkező sziget... Ahhoz képest szerintem egész jól tartjuk magunkat - értsd: egyáltalán még létezünk...már ez is kész csoda. (Ha a politikusaink sem lettek volna és lennének dilettánsok, még jobb helyzetben lennénk...)
Minden országnak, népnek vannak felfutó és lefutó időszakai attól függően, hogy hogyan tud épp helyezkedni a többi nép között, hogyan tudja kihasználni a pillanatnyi lehetőségeit. Attól, hogy éppen milyen stádiumban van, még egyik sem lesz jobb vagy rosszabb, értékesebb vagy kevésbé értékes...