A gyakorlatban ez nem így működik. Elég sok neves hangmérnök ismerősöm van, az ország legnagyobb stúdióiban dolgoznak, többen közülük rengeteg díjat kaptak.
Alapvetően minden megegyezés kérdése, ezt érdemes a munka elején megbeszélni. Alanyi jogon senki nem kap jogdíjat. Jogdíjat az kap, aki a jogdíj bejelentő papíron rajta van.
A hangmérnök nem kreatív ember az alkotás folyamatában (ezt szinte minden hangmérnök elismeri, kérdezd meg bármelyiket), ezért nem is indokolt, hogy jogdíjat kapjon. Viszont a zenei rendező nagyon is sokat hozzá tehet a végeredményhez, ott érzem jogosnak az osztozkodást. Azt tudni kell, hogy valamiért az országban a két funkció összemosódott és szinte természetes, ha a hangmérnöki funkció ellátja a zenei rendezői funkciót is, mert akit egy kicsit is érdekel amit csinál, nem akar rosszat kiadni a kezéből, ezért beleszól vagy a megrendelő érzi úgy, hogy ha fizet akkor "kettőt egy csapásra" kaphat.
A bemásolt rész az én értelmezésem szerint mechanikai jogdíra vonatkozik és nem vagyok biztos benne, hogy nem a klasszikus zenei felosztásból másoltad ki. Ha így van, akkor kb. 3000 Ft-ról van szó, mert a lemez piac helyzete miatt nincs mechanikai eladás! :)
A lényeg, hogy a százalékos arányok elosztása mindig megegyezés tárgyát képezik.
1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról
A többszörözés joga
"19. § (1) A zeneszerzők és a szövegírók a már nyilvánosságra hozott nem színpadi
zeneműveknek és zeneszövegeknek, valamint az ilyen színpadi zeneművekből vett
részleteknek hangfelvételen való újabb többszörözésére és példányonkénti terjesztésére
vonatkozó jogukat csak közös jogkezelő szervezetük útján érvényesíthetik, díjukról csak a
felosztás időpontját követő hatállyal, a rájuk jutó összeg erejéig mondhatnak le. Az
engedélyre és az ennek fejében fizetendő díjak mértékére vonatkozóan az irodalmi és a zenei
művekkel kapcsolatos szerzői jogok közös kezelését végző szervezet köt szerződést a
hangfelvétel-előállítóval. "
"(4) Hanghordozók esetében a befolyt díjaknak a költségek levonása után fennmaradt
összegéből - ha az érintett közös jogkezelő szervezetek évente március 31-ig másként nem
állapodnak meg - negyvenöt százalék a zeneszerzőket és az írókat, harminc százalék az
előadóművészeket, huszonöt százalék a hangfelvétel-előállítókat illeti meg."
Az Artisjus oldalán megtekinthető a teljes jogi blabla. És még rosszul is emlékeztem, 25% a 20% helyett.
Ja és bocs az offért. :)
Én még olyan esetről nem hallottam, hogy a hangmérnöknek százalékos részesedése lett volna a lemezeladásokból. Szerintem a producerrel kevered. A hangmérnök (akár csak a keverést vagy a masterelést is ő csinálja) egy fix összeget kap szinte az összes esetben, hacsak nincs komolyabb köze a bandához. Attól még, hogy feltüntetik a nevét, attól még nem kap százalékot, rengeteg embert feltüntetnek még a lemez elkészítésekor (pl. ha van vendégzenész, stb., ők se százalékot kapnak, hanem egy kialkudott összeget, amiért vendégszerepelnek).
A termék létrehozásában a hangmérnöknek igen nagy szerepe van és amennyiben lemezen fel van tüntetve a neve (márpedig fel kell tüntetni), akkor az eladott lemezek után részesül a jogdíjakból. A vicces a dologban, hogy százalékban nagyobb a részesedése mint a zenekaré ... :) Bocs, ha félreérthető voltam.
És ebből is az jön le, hogy minden szituban a zenészek szívnak. De a mai technológia már lehetővé teszi, hogy akár a saját nappalidban összehozz egy egész albumot, gondoljunk pl. Leander esetére. 5-10 év múlva a stúdiók és kiadók nagy bajban lehetnek.
Közös sincs az iTunes-hoz, de nem okoz az problémát az embereknek, hogy neten fizessenek? Csak mert egy db e-mail címet és jelszót követelő regisztrációról is szeretnek lemondani a népek, nem hogy még valami egyéb furmányosággal is szórakozzanak. Felhomályosítana valaki erről? :)
Egyébként most meghallgattam pár 12 éve írt CD-R lemezt is (nemsok ilyenem van 3-4db), és hiba nélkül lejátszotta őket az egyébként igen kényes CD lejátszóm. DVD-knél sokkal sokkal rosszabb helyzet jóval fiatalabb korongok esetén is.
De persze ha adatot akarsz archiválni, ne intézd el annyival hogy kiírod egy CD-re...
reszemrol nem tamogatom a cd-ket.. sott. regen se szerettem.. (kiveve amikor bejottek az MP3-as cd lejatszok). Ha kell valami beszerzem neten, ha zenet akarok hallgatni winamp, [play], ha utkozbe hallgatok zenet Core player [play]. ha tamogatni akarok egy zenekart, elmegyek a koncertjere, rendelek tolluk valami cuccot, vagy barmi.
Ez a bevétel oldal, nem pedig a kiadásé, így természetes, hogy nem szerepel benne a stúdióköltség, ahogy pl. a hangszerek ára vagy a zenetanár fizetsége sem. ;)
A hangmérnök különben sem százalékot kap, hanem egy fix összeget.
Nekem is az volt az első, ami feltűnt a grafikonból, hogy a felvételek csak úgy... lettek. Pedig az is meló, hogy olyan formában kerüljön rögzítésre a zene, ahogy azt a zenész elképzelte.
"Ezzel kénytelenek most szembesülni a Német Zenei Archívum szakemberei is. "Hiába tároljuk a lemezeket a lehető legjobb körülmények között, a folyamatot így sem tudjuk megállítani" - nyilatkozta Ingo Kolasa, a szervezet vezetője."
A hangtechnikust illető 20% hol van? Na mindegy ... :D
tikshow: "vagy új bandáknak is lehet egyszerűbb lenne megismertetniük magukat a néppel"
Ha elmegy az ember koncertekre zenét hallgatni, nem pedig "basszunk beeeeeeeeee" estét csapni, akkor egyszerűbb lenne. Ha kifizetnék a minimál jegyárat, egyszerűbb lenne. Ha hajlandó lenne megnézni fél évenként azt az üzenetet, amiben egy myspace link van, egyszerűbb lenne. Ja és az is röhej, hogy már ingyenes koncira se lehet elrángatni senkit.
l3azsi: De azokról se feledkezzünk meg, akiknek a haverjai 300 vagy ne adj Isten 500 forintot sem képesek kiadni egy koncert erejéig. :) Egy külföldi banda azt csinál nagyjából, amit akar, amikor 5-10 000 HUF egy jegy. Arról nem is beszélve, ha több és még így is megtölt egy csarnokot.
Csak ennyit akartam. Néha előtör a "mi a fasznak foglalkozunk zenével" életérzés. Sorry.
ui: CD rulz, de tényleg nem időtálló. MP3 meg a "veszteségmentes" formátumok ... ehm ... nem erőltetném. Főleg a mai winyó árak mellett. Na most már tényleg befogtam. :)
Az ok hogy nem örökéletű, de hogy 8 év alatt tönkremegy az erős túlzás. Annyi idő alatt egy gyári cd-t sem láttam tönkremenni (agyonkarcoltakat leszámítva).
Azt tapasztaltam hogy a CD-R lemezek tényleg kb 8év körül bírják. Kb enni idő korukban egy részük már bizonytalankodik. A DVD-R lemezekből viszont nagyon sok már 1-2 év alatt faladja.
Szerintem egy igazán tehetséges zenekészítő, vagy zenekar a koncertbevételekkel teljesen jól el tud lenni. Akármennyire szeretem is a Rammstein-t, magyarként akkor is élek azzal a jogommal, hogy egyszerűen letöltsem a zenéjüket. Az viszont nem kérdés, hogyha koncertjük van, és meg tudom oldani, akkor elmegyek, és kifizetem a jegyet. Egy Rammstein kaliberű zenekar esetében az interneten ingyen terjedő rögzített zenéjük inkább reklám a zenekarnak a koncertjeikre, meg ilyenekre, mintsem elveszített eurók, ennélfogva nem fogod őket megölni azáltal, hogy nem mész le a teszkóba megvenni a lemezt. A média által gyártott sztárok talán elesnek itt, de a tehetséges zenészek nem. Felőlem akár lehetne 30 forint is a lemez, akkor se venném meg.
Gyakorlatilag, alig 5-10 év az élettartamuk ténylegesen, de van, hogy csak 2-3 év.
A másik probléma az, hogy a lézer felmelegíti a felületet és a folyamatos hőingadozás miatt torzulnak a gödröcskék, többé nem ehet megmondani, hogy 1-et vagy 0-át tartalmazott. Magyarán minél többször használod, annál valószínűbb, hogy olvashatatlan lesz rövid időn belül.
Sajnos azt kell mondjam, hogy az eredeti optikai lemezek sem örök életűek. A technológia maga más az eredeti meg az írható CD-k esetén, de a hordozóanyag műanyag, a visszaverőanyag pedig fém és még nem találtak olyan párosítást, ami rövidebb-hosszabb idő után ne lépett volna egymással kémiai reakcióba. Tehát a '97ben készített CD-k is szépen lassan megevődnek az idő által.
"8 év után szinte minden CD, DVD tönkre kezd menni mivel az anyaga nem igazán bírja tovább"
Ez szerintem csak a CD-R lemezekkel van így. Eredeti, nyomott CD-ből még nem találkoztam olyannal ami károsodást szevedett volna az idő során, feltévve hogy nem volt fizikailag bántalmazva. Épp most hallgattam végig pár 97-ben vásárolt CD-t. és teljesen tökéletesen szólnak, pedig karcolások is vannak rajtuk.
És szerintem is a kiadóknak hatékonyabban kéne dolgozniuk, kevesebb pénzből.
Ja ezek itt olcsók és a fizetésedhez képpest itdekinn tényleg nem nagy ár. De attól még a kiadók megdögölhetnének szerintem. Creatice common, és más neten eladott számok, albumok ha nem ennyire pofátlan árrés lenne rajtuk még olcsóbb tudna lenni.
Letöltéssel az a jó, hogy nem neked kell rá vigyáznod. Ha megvetted, akármikor újra le tudod tölteni pl pc játékokat is. Tehát nincs lemez ami karcolódik, 8 év után szinte minden CD, DVD tönkre kezd menni mivel az anyaga nem igazán bírja tovább. Rárakhatod egyszerűen akármilyen adathordozóra annélkül hogy konvertálgatni kellene. Mondjuk normális termékeknél az itunes-os baromságok engem kiakasztanak.
szerintem 3-4000 forint normális ár a CD-ért. Manapság viszont általában olyan CD-ket veszek csak amik mp3-ban meg vannak egy ideje, és bekerültek a kedvenc albumaim közé. Általában külföldi utakon szoktam beszerezni valamit, Magyarországon már rég voltam lemezboltan. Angliában csomó olyan akció van mikor 10 fontért 2 CD-t tudsz venni, hogyha nem az előadó legfrissebb albumát keresed.
Letöltésért nem fizetnék, nekem kell hogy kapjak valami kézzelfogható dolgot amit jó érzéssel teszek fel a polcra.
Amúgy reálértéken egyre olcsóbbak a cd-k. 1999-2000 óta, mikor jobban elkezdet érdekelni a zene, az átlagos CD árak forintban nemnagyon változtak, ellenben az átlagos koncertjegy árak legalább duplájukra nőttek.
2000 fölött nem, 1000-2000 közt ha tényleg érdekel valószínűleg megveszem. 1000 alatt megvenném, ha érdekel, de 1000 alatt csak úgy találok, ha +1000 a postaköltség.
Ez így igaz. A CD amúgy is az utolsókat rúgja. A digitális formátumok (mp3, stb.) fizikailag nem foglalnak helyet és kényelmesen egyszerű a használata. Az iTunes Store remek ötlet habár én még mindig vevő vagyok a CD-re de inkább a bakelit lemezekre. Nekem fontos, hogy a pénzemért valami kézzelfoghatót is kapjak (főképp az albumborítóra és a bookletekre gondolok). Egyébként pedig nem az a hülye aki röhejesen drága árakon vesztegeti a zenét, hanem az aki vevő erre. Olcsón is lehet új zenét szerezni (eBay, Amazon, HMV.com, Play.com).
egyszerű, itunes store magyarországra és minden gond meg van oldva(1$/szám), igaz egy pár bolt csődbe fog menni, de aki röhejesen drágán adja az albumokat az meg is érdemli, a nagyközönség amúgy se teljes albumokat akar venni, hanem külön zenéket és a kis(magyarországon mindenki szinte) vagy új bandáknak is lehet egyszerűbb lenne megismertetniük magukat a néppel
faszság- Múltkor voltam Media Mark-ban, CD-t nézni, és a 2004-es Green Day album 4000forintba fáj. 5k az Invaders Must Die? 4k az In Silicio? Bocsánat, de nekem nincs ennyi pénzem egy 2-6éves CD-re.
Alapvetően minden megegyezés kérdése, ezt érdemes a munka elején megbeszélni. Alanyi jogon senki nem kap jogdíjat. Jogdíjat az kap, aki a jogdíj bejelentő papíron rajta van.
A hangmérnök nem kreatív ember az alkotás folyamatában (ezt szinte minden hangmérnök elismeri, kérdezd meg bármelyiket), ezért nem is indokolt, hogy jogdíjat kapjon. Viszont a zenei rendező nagyon is sokat hozzá tehet a végeredményhez, ott érzem jogosnak az osztozkodást. Azt tudni kell, hogy valamiért az országban a két funkció összemosódott és szinte természetes, ha a hangmérnöki funkció ellátja a zenei rendezői funkciót is, mert akit egy kicsit is érdekel amit csinál, nem akar rosszat kiadni a kezéből, ezért beleszól vagy a megrendelő érzi úgy, hogy ha fizet akkor "kettőt egy csapásra" kaphat.
A bemásolt rész az én értelmezésem szerint mechanikai jogdíra vonatkozik és nem vagyok biztos benne, hogy nem a klasszikus zenei felosztásból másoltad ki. Ha így van, akkor kb. 3000 Ft-ról van szó, mert a lemez piac helyzete miatt nincs mechanikai eladás! :)
A lényeg, hogy a százalékos arányok elosztása mindig megegyezés tárgyát képezik.