Kevesebb alvással több frissesség - a
polifázisos alvással
lecsökkenthetjük napi alvásunk mennyiségét 2-5 órára, és mégis sokkal frissebbek leszünk. Mindezt különböző drogok nélkül. Egyesek azzal tiltakoztak, hogy több hétig már nem lehet ezt a rendszert tartani, és a szervezet kimerül. Ezt többen is megcáfolták már. Volt, aki 90 napig csinálta, mellette blogot is írt a tapasztalatairól, mely (angolul) itt olvasható.Mi a véleményetek a témában?
Amúgy úgy van. :) De azt is hozzá kell tenni, hogy az egyéni különbségek az alvásigényt tekintve (is) eléggé nagyok. Ha valaki "felszínesen" alszik (rövid, zavart a mélyalvás állapota, a 3. és 4. stádium, amiket a delta EEG-hullámok jellemeznek, illetve a REM szakasz, amikor az álomképek is kialakulnak), annak több alvás kell, mert az alvás "minősége" számít elsősorban. A nap közbeni, rövidebb pihenők (a punnyadás nem, csak ha tényleg elalszik valaki) hozzájárulnak az esti alvásigény csökkentéséhez, mert az a lényeg, hogy egy 24 órás perióduson belül összesen mennyit tud pihenni. De ahhoz, hogy valóban kipihent legyen az ember, akkor is kell legalább egy 4-6 órán át tartó, hosszabb alvásszakasz is, amit nem lehet sok kicsire szétbontani.
Az is ront az alvás minőségén, ha valaki nem magától ébred, hanem pl. egy mélyalvási stádiumból keltik fel erőszakosan. Ha valaki sokat alszik, annak oka van. Az alvásminőség, valamint az alvási és ébrenléti stádiumok váltakozásának szabályozása bonyolult agyi és endokrin folyamat, alapvetően a környezeti szabályozás alatt (is) álló, de endogén cirkadián ritmushoz köthető (ennek megzavarása okozza pl. a jet-lag jelenséget).
A szervezet a belső állapota alapján, dinamikusan alakítja ki az alvásigényét (nem véletlen, hogy betegen aluszékonyabbak vagyunk...). A tartós alvásmegvonásnak komoly következményei vannak, pszichoszomatikus betegségek hátterében is gyakran ez áll, illetve felgyorsítja az öregedési folyamatokat.
Az érdekes kérdés, hogy a monofázisos alvás vajon mennyire civilizációs jelenség (a hosszabb, összefüggő ébrenléti állapot hosszabb munkaidőt jelent, jobban el lehet mélyülni egy tevékenységben, így sikeresebb tud benne lenni az ember). Az újszülöttek alvása polifázisos, kisgyerekkorban alakul ki a két rövidebb (éjjeli és délutáni) alvási szakasz váltakozása a délelőtti és késő délutáni aktív szakasszal. Szerintem ez lenne a "normális", ami a civilizációs környezet, elvárások hatására monofázisossá módosult: egyetlen, de hosszabb, éjjeli alvásszakasszal. (Ezt az is bizonyítja, hogy pl. nyugdíjas korban, amikor szabadabban alakítható ki a napirend, erre tér át (vissza) az emberek nagy része.)